A presbiter szó megfelelője a Bibliában: vén, öreg. Ez eredetileg az életkoruk szerint idős embereket jelentette, akik az akkori gyakorlat szerint koruknál fogva olyan tekintéllyel rendelkeztek, hogy ők voltak egy-egy közösség vezetői. Mózesről olvassuk először, hogy Izráel népéből véneket bízott meg bizonyos vezetési feladatokkal, hogy a segítői legyenek.
Abaújszántón több mint tíz éve kezdtük el az Abaújszántóért Egyesülettel a Mindenki Karácsonyát. Ez mindig a karácsonyt megelőző szombaton van, amikor együtt ünnepel a város lakossága. Délelőtt a Piac téren díszítjük fel a karácsonyfát. Ilyenkor kellemes karácsonyi zene szól, forró teát lehet inni és egy-két szelet kalács idézi meg a karácsonyt azok számára is, akiknek nincs lehetősége másképp ünnepelni. Délután a Művelődési Házban van egy műsor, ahol az óvodások, iskolások, énekkarok vállalkozó szellemű amatőr előadók műsorát élvezhetjük. Olykor még egy ádventi hangverseny is színesíti a műsort.
„Kincs a cserépedényben” címmel csendes napot tartottunk október 15-én, a fehér bot napján, a boldvai református templomban. Tizenegy településről érkeztek hozzánk keresztyén testvéreink
Milyen lelkipásztornak lenni? Nehéz kérdés.
Általában a lelkipásztorok lelki értelemben finom, érzékeny emberek. Minden, amivel kapcsolatba kerülnek, sokszoros erővel hat rájuk. Egyik pillanatban az égbe emelkednek, a következőben a földre zuhannak. Ki-be járnak a mennyország és a pokol között, s míg más az indulatait kedve szerint levezetheti, a lelkipásztor Jézustól tanult önuralommal próbál csendes maradni, ami persze nehéz életfeladat.
Mindig felemelő érzés látni, amikor magyar református emberek találkoznak máshol élő társaikkal. Akkor sem volt másképpen, amikor a gönci gyülekezet találkozott a munkácsi gyülekezettel egy rövid hétvége eréig, a munkácsi vár árnyékában.
A Felsődobszai Református Gyülekezet régóta készült erre az alkalomra, amely végre 2011. október 2-án elérkezett. A délután 2 órakor kezdődő ünnepi istentiszteleten a gyülekezet hálát adott a templom és környezete megújulásáért, az elvégzett munkákért.
A kis fügödi gyülekezet tagjaira jellemző többek között az, hogy tisztelő emlékezetükben tartják Isten szolgáit, akik a korábbi évtizedekben, évszázadban szolgáltak közöttük. Isten iránti hálaadással emlékeznek az évfordulókon, rendben tartják a helyben eltemetettek sírjait.
Péter apostolnak ez az intelme volt a mottója az október 1-jén Mályiban megtartott gyülekezeti napunk-nak. Mintegy ötven testvér élvezte Isten gazdag áldásaként egymás szeretetteljes, építő társaságát, valamint a gyönyörű napsütéses időt.
Az emődi református templom első ránézésre kevés szépséggel tud gyönyörködtetni. A rozsda messziről látszik a templomtornyon, omladozik a vakolat kívül és belül. Dáviddal együtt esedezünk megújulásért, mert csak álmainkban ragyog a templom. Az elmúlt esztendőkben ez-az megújult, de még mindig több a gyülekezetre nehezedő teher, mint az öröm.
A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság és a Varbói Református Egyházközség 2011. október 7-én „A Rendőrség és az Egyházak összefogásának alternatívái, eddigi tapasztalatok és a jövőben rejlő lehetőségekről a bűnmegelőzés területén” címmel tartott konzultációt Varbón.
2011. szeptember 10-11-én a Maros-vásárhely-Cserealjai gyülekezet óvodájának felszentelő, megnyitó istentiszteletén vettünk részt négyfős gyülekezeti küldöttségünkkel. A gyülekezet több éve dédelgetett álma vált valóra a nyár folyamán. Ötvös József esperes hirdette az Igét. Papp Béni lelkipásztor számolt be a többéves előkészítés után elkészült új épületegységről, ami magában foglal két óvodai csoport befogadására alkalmas termet a kiszolgáló részekkel együtt, valamint egy emelt szintű tetőteres beépítés eredményeként egy nagyobb területű szolgálati lakást.
Ünnepi alkalomra hívogattak 2011. október 30-án a nagybarcai templom harangjai, amelyek közül az egyik műemlékharang, az 1520-as években készült, a nógrádszakálli harangöntő mester munkája, latin nyelvű felirata magyarul így szól: „Ó Dicsőség Királya, jöjj békével!”
2011. november 6-án, vasárnap délután ünnepre gyülekezett össze az Andornaktályai Református Missziói Egyházközség tagjainak és az Egervölgyi Református Egyházmegye lelkipásztorainak közössége.
Immár hagyomány, hogy az énekkari próbák beindulása után, egy alkalmas őszi időpontban az Egervölgyi Egyházmegye kórusai találkoznak. Beszámolnak terveikről, elmondják örömeiket, és hálát adnak az Úrnak, hogy a gyülekezetekben van kedv és szív a kétszeresen mondott imádsághoz. Idén Bükkzsérc adott otthont az alkalomnak. Október közepén még a gyönyörű őszi idő is mosolygott a kicsiny, de színes, barátságos találkozóra.
Ismét ünnepelni gyűltek össze Tokajban a reformátusok. Mintegy öt hónappal az Észak-keleti Református Találkozó (ÉRT) július 1-3. közötti ünnepségsorozata után 2011. október 31-én, a reformáció emléknapján, a rendezvény lezárására került sor. Ugyanis az egyházi vezetés fontosnak tartotta, hogy köszönetét fejezze ki Tokaj Város Polgármesterének és Képviselő-testületének, mindazért a segítségért, közreműködésért, amelyet nyújtottak az ÉRT megrendezése során.
A Zempléni Református Egyházmegye ebben az évben 2011. november 13-án Lácacsékén a református templomban tartotta meg a Szórvány- és Kisgyülekezetek találkozóját. Nagy örömmel és buzgósággal készültünk erre a találkozóra.
Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket…” (Jn 15,16) Gyülekezeti lelkipásztorok, gondnokok, presbiterek, gyülekezeti tagok készülnek arra a feladatra, melyet egyházi törvényünk szerint minden hatodik évben meg kell tenni, a tisztújítás feladatára. Bodrogköz gyülekezetei és lelkipásztorai is úgy éreztük, szükség van arra, hogy ne csupán gyülekezeteinkben, hanem egy nagyobb közösségben is tanuljunk egymástól, hiszen ebben a küldetésben is épülhetünk egymás által.
A sátoraljaújhelyi gyülekezetben ünnepi hetünk volt november 6. és 13. között. November 6-án választottunk új presbitériumot. Hisszük, Istenünk megáldja a 32 tagból álló megújult munkatársi közösség munkáját.
2011. október 14-én, Lácacsékén és Semjénben a Református Missziói Központ által szervezett ingyenes szűrővizsgálatokra került sor. Délelőtt fél 10-től 13 óráig vérnyomásmérés, vércukorszint-, EKG-vizsgálat, és akinél indokolt volt, légzésfunkció-mérést végeztek. A program célja, hogy a hátrányos helyzetű településeken a helyi református egyházközségek bevonásával ingyen elérhetővé tegyék a vizsgálatokat.
A Tompa Mihály Református Általános Iskola 2011. szeptember 1-jén kezdte meg működését. A nagyhírű református iskolák életében három hónap nem nagy idő, de számunkra mérföldkő volt ez az időszak.
A Miskolc szívében található Lévay József Református Gimnázium több mint 450 éve várja a lelkes, tanulni vágyó diákokat. Az iskola diákotthonnal is rendelkezik, mely Tóth Pál nevét viseli. A kollégiumban 233 tanuló éli „dolgos” hétköznapjait. A lányok 132, míg a fiúk 101 fővel kezdték meg az idei tanévet. A diákok több mint 120 településről érkeznek.
Reggel van. Megszólal a rádióból az ébresztő hangja, ami megadja számomra a lendületet egy jó nap kezdetéhez, de a biztos kelés érdekében kedvesen beköszön az ébresztős nevelőtanárunk is. A reggeli készülődés után irány az étkezőbe, korgó pocakomat reggelivel tömhetem meg, ami laktató, és tízórait is csomagolhatok belőle.
A Tóth Pál Diákotthon megtartotta az idei tanév első közösségi hétvégéjét. Ez a három nap lehetőséget nyújtott arra, hogy a diáktársainkkal jobban megismerjük egymást és közösen, kötetlenebbül vehessünk részt különböző programokon.
Amikor ezeket a sorokat írom, Sárospatak egy álmos kisváros képét mutatja. Hétvége van. Néhány autó halad el megfontoltan a Kollégium előtt, s hogy a zebra, vagy az épületből áradó méltóság miatt lassítanak, nem tudom. Szeretném azt gondolni, hogy a második feltevésem igaz; hiszen nem lehet csak úgy, egy lendülettel elhajtani a ház előtt, ahol egykor a szabadság oroszlánjai tanyáztak, és amit egy szigorú, de melegszívű angyal oltalmaz. Nem lehet elsétálni e ház előtt, hogy ne jussanak eszünkbe magyar történelmünk sorsfordító férfiai, akik itt értek férfivá. Sok neves diák járt ide és sok neves professzor oktatott itt. A történetünknek nincs vége, számtalan diákunk és tanárunk fog még nevet szerezni a Kollégiumnak.
Imre Sándor-díjjal tüntették ki Szatmáriné Tóth-Pál Ildikót, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának igazgatóját. A zsinati alapítású díjat a Magyarországi Református Egyház legfőbb törvényhozó testületének kétnapos ülésén adták át.
A nagyság átka. Mondják a magas állásban levő emberek, akiket keresnek, mert fontosak, döntéseik meghatározó erejűek és nincs nyugalmuk. Ennek ellentéte lehet a kicsinység, a maga áldásaival. Patak teológiája nem nagy. Az itt dolgozók és tanulók közel vannak egymáshoz. Ez persze nem mindig jó, hiszen a lakva együtt élők ismerik egymást, és ennek árnyoldalai is vannak.
A nagy birodalmak jelenünkből szemlélve érdekesek és tanulságosak. Ha megfelelő könyvekkel a kezünkben megvizsgáljuk a Római Birodalmat, látjuk a bukását előrevetítő folyamatokat, eseményeket. Vajon a kor embere hogyan látta? Vagy hozzánk közelebb hányan voltak, akik a harmincas évek második felében Hitler bukását előre látták, vagy az ötvenes években a Szovjetunió összeomlását jövendölték? A történelem mindig visszatekintve tanulságos. A jelent megérteni vagy a jövőt meglátni csak a próféták képesek. Náhum próféta például a nagy Asszíriáról, a hatalmas Ninivéről szólt annak bukását jövendölve, amikor e birodalom még oly erős volt, hogy kivérzésig adóztatta a leigázandó népeket, a leigázottakat gyökértelenné tette, összeroppantotta, felolvasztotta. Náhum Isten uralmát hirdette abban a Júdeában, mely maga is ingott, amely mellett Izrael már összedőlt.
Tegyük föl, eltört a lábam. Fáj. Ordítok hát, hogy „múlj el, szűnj meg”. Ez csökkenti ugyan a feszültségemet, de ha meg akarok gyógyulni, el kell mennem orvoshoz. Az ordítás csak egy percig használ, utána cselekedni kell. Mai világunk ordít, a legkülönbözőbb módokon. Indulatos szavain kívül viselkedésével, elfordulásával, nemtörődömségével kiáltja a „szűnj meg”-et mindazoknak, akiket hordozni nem kíván. És persze semmi és senki sem szűnik meg önmagától.
A Miskolc-Felsővárosi Református Egyházközség altemploma ad helyet annak a kiállításnak, mely október 8-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség felé az egyházkerület Ifjúsági Missziójának közreműködésével.
Amikor először jártam az iskolájukban, a falra akasztott képek tűntek föl. Egyik-másik munka előtt meg kellett állnom: igényes, elgondolkodtató munkák, melyeket a diákok alkottak. Másodszor a gyermekeket figyelhettem meg rajzolva, táncolva, motiváltan, koncentráltan dolgozva, illetve a munkatársakat, akik mosolyogva, lelkesen magyarázták, hogyan élnek, tanítanak, milyen előadásra készülnek éppen.
Hieronymus Bolsec francia karmelita szerzetes volt, s miután kilépett a rendből megházasodott, elhagyta Franciaországot és orvosként tevékenykedett. 1550-ben telepedett le Genfben. Ügyének rövid áttekintése arra szolgál, hogy beleláthassunk valamennyire a korabeli társadalmi-politikai viszonyokba, s egy megtörtént esemény példáján szemléltessük az egyház és társadalom, vallás és politika eléggé bonyolult összefüggéseit a reformáció korában.
Gyermekvárás, egyszülős család, szegénység, történelmi viharok hatása a családra – csak egy néhány a könyvben szereplő témákból. Ezek sokak életében olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket már nem lehet a család belső köreiben, házastársak között négyszemközt megbeszélni, hanem hatszemközt egy segítő szakemberrel megosztva kell keresni a megoldásokat.
Újra eltelt egy év, Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy még tartott a kegyelmi idő, és nem ijeszt az sem, hogy ezzel az elszámolás ideje is közeleg: hiszen a Te irgalmadban vigaszra találunk.