Húsvét ünnepére készülve egy látszólag fölösleges, de mégis fontos kérdésre kell válaszolnunk: Mire is ünnepeljük azt az ünnepet? „Húsvét" vagy feltámadás ünnepe ez számunkra?
A 2005. évi ökumenikus imahétre kiadott központi anyag szövegéből való a címadó gondolat. Ennek jegyében tartottuk meg január 26-30 között a közös imádság alkalmait a gönci református gyülekezetben. Minden évben az országos rendezvény után egy héttel tartjuk a közös istentiszteleteket, azért, hogy más gyülekezetekből és felekezetekből tudjunk igehirdetőket vendégül látni.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tavaly indította el országos szinten az e-Magyarország nevű programját, melynek célja, hogy minél több településen elérhető közelségbe kerüljön az Internet. E programba a Magyarországi Református Egyház is bekapcsolódott, vállalva, hogy telephelyeket biztosít a számítógépek üzemeltetésére.
Az érzelmek gazdag áramlása, mindenkit eltöltő, emelkedett hangulat, nemesen összeállított, változatos program jellemezte azt a gyülekezeti ünnepséget, amely december 5-én, vasárnap volt a Miskolc-Alsóvárosi gyülekezetben a délutáni, adventi szeretetvendégség keretében.
„... Szükség néktek újonnan születnetek." (Jn 3,7b)
Minden ember életében vannak sorsfordító pillanatok, ilyen pillanatot jelentett Nikodémus számára az az éjszaka, amit Jézussal tölthetett. Hiába volt farizeus, a törvényeket ismerő, istenfélő ember, a Jézus által elétárt új életeszme nyugtalanította. Kérdéseire kitől kaphatott volna hitelesebb választ, mint magától a Mestertől. Azon az éjszakán Nikodémus megértette, hogy Isten előtt nincs öreg vagy fiatal, gazdag vagy szegény, csak újjászületésre váró lélek.
Január első napjaiban a Borsod-Gömöri Egyházmegye mintegy száz gyülekezetének gondnokai csendesnapra szóló meghívó levelet kaptak Gazda István esperestől.
Világméretű problémaként jelentkezik a történelminek nevezett egyházaknál az egyháztagság rohamos fogyása, a szekularizációs jelenségek egyre erősebb térnyerése a gyülekezetek körében.
Ökumenikus imahét
Sárospatakon 2005 januárjának harmadik hetében a következő rendben zajlott az ökumenikus imahét. Hétfőn Végardón a görög katolikus templomban igét hirdetett Tóth Tamás bodroghalászi református lelkipásztor, és énekes szolgálatot végzett a bodroghalászi gyermekkórus.
Vámosújfaluban január 23-án az imaheti úrvacsorás istentisztelet után került sor a templomi padok fűtésének átadási ünnepségére, melyen a MAGYAROK FÉNYE címmel Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének Zeneiskola növendékei adtak koncertet.
Ezelőtt 440 évvel halt hősi halált Tokaj református várkapitánya, Némethi Ferenc. 2005. február 11-én a Városszépítő Egyesület, a Gradatio Rendezvényszerző Iroda és a Tokaji Református Egyházközség szervezésében tudományos konferenciának adott helyett délelőtt a református templom, délután a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola.
Február 4-én reggeltől a farsangra készültünk. A mulatságra feldíszítettük a folyosót és tantermünket. Régi népszokás szerint a tél temetésére elkészítettük a „kisze-bábot", melyet kora délután a szülők jelenlétében elégettünk. A kiszeégetéssel és az itt elmondott versikével búcsúztattuk a telet. Ezután kezdetét vette a farsangi mulatság.
A magyar kultúra napjára
Nemzeti imánk a Himnusz 1823. január 22-én született meg Kölcsey Ferenc tollából. Vajon miért pont ezt a napot választották 1989-ben a magyar kultúra napjának? Mert minden országnak egyik legfontosabb nemzeti jelképe a himnusza. És a miénk nem is akármilyen himnusz lett.
A mennyek országa - /Mk 10,15/
Jézus példázataival könyvtárnyi irodalom foglalkozik, hallgatjuk a róluk szóló prédikációkat, újra és újra olvassuk bibliaórákon, magános csendességben és szeretnénk érteni őket. Mi az, ami ma is érvényes, hogyan szól hozzám, melyik példázatbeli szereplő lehetnék én?
Diákszínpad
Sárospataki Református Gimnázium és a Beszterczey Alapfokú Művészeti Magániskola diákszínjátszói 2005. február 20-án bemutatták Jim Jacobs és Waren Casey zenés darabját, a Grease-t (Pomádé).
Az iskolaév kezdetekor a miskolci Lévay József Református Gimnázium énekkara erdélyi körutat tett. Állomáshelyük a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum református tagozata volt.
Az a „még egyszer" nemcsak arra vonatkozik, hogy reflektálni kívánok mind Victor János lelkipásztor úr, mind Csomós József püspök úr témával kapcsolatos írására, hanem egyáltalán arról is, hogy hogyan is van ez a „még egyszer" /vagy esetleg még kétszer vagy többször is?/
Örömmel tapasztaljuk, hogy a Fórum rovatunk kezd valóságos fórummá válni: hozzászólásokkal és válaszokkal. Még nagyobb örömünkre szolgál, hogy akadt olyan is, aki új témát tart érdemesnek arra, hogy nyilvános vitát nyisson róla. Mi pedig újra csak bíztatjuk az Olvasót: ragadjon tollat vagy billentyűzetet és írja meg véleményét.
Szabálytalan gondolatok a magyarságról
Volt egy népszavazás három hónappal ezelőtt. Már kevesen foglalkoznak vele, mert az emberek többségét aktuálisabb és közvetlenebb problémák érdeklik. Túl vagyunk rajta.(?)
Talán szokatlan próbálkozásnak tűnik a fizika és a teológia címben szereplő összekapcsolása. Úgy vélem, hogy éppen ez a látszólag hatalmas távolság teszi érdekessé azt az utazást, amelyre most tisztelettel meghívom Önöket.
Egy rosszul működő család hálójából legkevésbé a gyermekek vonhatják ki magukat. Valószínűleg ők vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen tehetetlenségük miatt különösen is érintettek. Teljesen ki vannak szolgáltatva a felnőttek világának. Éppen ezért ha a hittan órákon „nehéz" gyermekekkel találkozunk, tudnunk kell, hogy ők elsősorban egy összetett rendszer áldozatai.
A Nap lenyugvó sugarán, kicsi szellő paripán, szállj most velem titkok nyomán. Repülj velem abba a korba, mikor a jó öreg meséskönyvek a padláson porosodtak, a hősök feledésbe merültek, mert Vízió úr elrabolta a gyerekek szívét.
Egy fejkendős néni 1917 szeptemberében kézen fogva vezetett egy tizenkét éves parasztfiúcskát a Sárospataki Református Gimnázium épületébe. Az akkori igazgató rosszallóan jegyezte meg:
Törzsök Béla: Aranygyűrű - Játékdalok (népi mondókák alapján) óvodás és kisiskolás gyermekek számára
(Budapest: Flaccus Kiadó, 2004, 1490 forint)
Az Aranygyűrű zeneszerző-lektora, Szőnyi Erzsébet Erkel-díjas kiváló művész szerint: „Törzsök Béla munkája a maga nemében hiánypótló, színvonalát tekintve pedig messze megüti a kívánt mértéket.