„az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.” (5)

János evangéliumának és János első levelének írója ugyanaz a személy. János evangéliumában Jézus a világosság, itt azt olvashatjuk Isten a világosság. Ha ismerjük János evangéliumának nézőpontját, miszerint Jézus magáról az Atyáról tesz tanúbizonyságot, könnyen érthetővé válik az üzenet szétválaszthatatlansága („Aki engem lát, látja az Atyát” Jn 14,9).

Miért fontosak az ilyen jellegű kijelentések? Hogy megismerhessük Istent, megtudjuk ki ő, milyen ő, hogy ne legyenek kétségeink. Hiszen akkor lehet valakivel valódi közösséged, ha ismered őt. Isten az én kijelentéseiben minket segít, hogy ez az ismeret létrejöhessen, hogy lehessen kapcsolódni Őhozzá.

Miért éppen világosság? A napsütésben, a fényben mindenki jobban érzi magát. A világos helyeken jobban tudunk tájékozódni, jobban látjuk a másikat, jobban felismerjük mi micsoda és tudunk különbséget tenni. Nagyobb biztonságban érezzük magunkat, hiszen nincsenek benne árnyak, amelyek ismeretlen, félelemkeltő alakjukkal megrettentenének. Messzire ellátunk, látjuk a távolabbi célt is, nemcsak a lábunk előtti területet.

Ezek az asszociációk közelebb hozzák, hogy mit érthetünk azon, hogy Isten a világosság, s nincs benne semmi sötétség. Gondold végig mit jelent számodra a világosság és mi az üzenete számodra annak, hogy Isten világosság. Vedd hozzá azt is, hogy a korabeli görög gondolkodás szerint a fény és annak visszatükröződése között szoros a kapcsolat. Ne feledkezz meg eközben a levélíró céljáról: légy a Vele való közösség része! Isten a fény, amely rajtad tükröződik vissza; szoros kapcsolat Teremtő és teremtmény között; közösség a teremtmények között. Hol a te helyed? Árnyékban vagy fényben élsz? Visszatükrözöd vagy elnyeled fényt?