„Ne ítélgessük hát többé egymást, hanem azt ítéljétek meg inkább, miként nem okoztok a testvéreteknek megütközést vagy botránkozást. Tudom, és meg vagyok győződve az Úr Jézus által, hogy semmi sem tisztátalan önmagában, hanem csak ha valaki valamit tisztátalannak tart, annak tisztátalan az. Ha pedig testvéred valamilyen étel miatt megszomorodik, máris letértél a szeretet útjáról: ne tedd tönkre ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt. Vigyázzatok, ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek. "Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és öröm a Szentlélekben," 1Kor 8,8) mert aki így szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt, és megbízható az emberek előtt. Arra törekedjünk tehát, ami a békességet és az épülést szolgálja. Étel miatt ne rombold le az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközéssel eszik. Jobb tehát nem enni húst, nem inni bort és semmi olyat, amin testvéred megütközik. Te azt a hitet, amely benned van, tartsd meg Isten előtt. Boldog, akinek nem kell elítélnie önmagát abban, amit helyesel. Akinek viszont kétségei vannak, amikor eszik, máris megítéltetett, mivel nem hitből teszi. Mert mindaz, ami nem hitből van, bűn." (13-23)

Isten országa nem evés és ivás

Milyen világosan fogalmaz az Ige, mégis távol van a ma emberétől ez az egyszerű kép. Miért? Mert mindent az anyagban és anyagiakban mér. Kincset, életet, jövőt ez határoz meg. Az evés, ivás, vagyis az ahhoz ragaszkodás, amivel éppen megfogható az ember számára a maga által átlátható világ. Ráadásul a másik ember megítélése is áldozatul esik ennek az anyagban mért világnak. ”Az vagy amit megeszel”. Bár ez a mondat csak 1863-ban jelent meg egy német filozófus tanulmányában, már a korai keresztyénséget is kísérti a gondolat, hogy ez alapján mondjon ítéletet. Az Isten országa azonban nem erről szól. Nem arról, ami elválaszt, ami kizár, hanem egészen másról. Az Isten országa igazság, békesség és öröm. Idilli, harmonikus kép, ami nem kívülről, hanem belülről határozza meg az életet. Igazság, ami több az enyémnél, békesség, ami a külső körülményektől független és öröm, ami ebből fakad. Ezt munkálja ki bennünk a Szentlélek. Ez határozza meg az embert.

Jövel Szentlélek, tégy kedvessé Isten előtt! Ámen.