A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
„Mit mondjunk tehát? A törvény bűn? Szó sincs róla! Viszont a bűnt nem ismerném, ha nem ismertem volna meg a törvény által, és a kívánságot sem ismerném, ha a törvény nem mondaná: „Ne kívánd!” […] A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó. Akkor a jó lett halálommá? Szó sincs róla! Hanem a bűn, hogy bűn volta nyilvánvalóvá legyen, a jó által hoz rám halált, hogy így a parancsolat által a bűn bűnné legyen.” (7;12-13)
Amikor fáj valamink és nem tudjuk mi okozza, csak szenvedünk. Félünk attól, hogy kiderül valami rossz, kapunk egy diagnózist, ami mindent megváltoztat és tehetetlenek vagyunk, addig, amíg el nem megyünk az orvoshoz és meg nem vizsgál. Azonban nem a diagnózis vagy az orvos tesz beteggé, csak egyszerűen kimutatja, feltárja a problémát és enélkül a gyógyulás is nehezebb.
Hasonlóan nem a törvény teszi bűnössé az embert, csak tükröt tart elé. Pál apostol is belenézett ebbe a tükörbe, amikor a damaszkuszi úton rá kellett jönnie, hogy a törvény amiért annyira rajongott, „megcsalta” őt. A törvény leleplezi és megnevezi a bűnt. A tudatlanság után elengedhetetlen a bűn ismerete. Ugyanakkor az ember kívánságát csak tovább gerjeszti a törvény, amikor azt mondja: „Ne kívánd!” A felfokozódó kívánság és a bűn ismerete által döbbenhet rá az ember, hogy a parancsolat tetten érte és nem a törvény az oka, mert az szent, igaz és jó – ahogy Pál írja. Mint ahogy nem a diagnózis teszi beteggé az embert, úgy nem a törvény a rossz, hanem az, amit az ember tesz. A jó törvény, amiről Pál beszél, üdvözítő célt szolgál, hogy tükörként leleplezze, megmutassa a bűnt és így az ember megláthassa, hogy egyedül Isten kegyelmében és a bűnbocsánatban reménykedhet, ami Krisztusban elvégeztetett a golgotai kereszten. A Jézus által felmutatott új parancsolat, a szeretet parancsolata pedig az, ami helyreállítja és felemeli a bűnös ember életét.
Imádság
Urunk, Istenünk, leborulunk előtted és letesszük lábaid elé büszkeségünket, gőgünket, kívánságainkat és félelmeinket, hogy nem merünk belenézni a tükörbe. Köszönjük, hogy Te felemelsz, bármit is látunk benne, bármi is legyen a diagnózis, mert Krisztusban lehet reménységünk, vigasztalásunk és bűnbocsánatunk. Ámen.