„De amikor odaért, semmit sem talált rajta…”

Amikor Jézus kezdeményező szeretetének nincs következménye az életünkben….

A fügefa megátkozása és templom megtisztítása történetek nehezen egyeztethetők össze Jézus türelmes, nagyvonalú, vámszedőkkel és bűnösökkel is barátkozó természetével. Jézusra nem jellemző, hogy megátkoz egy fát vagy a sokszor látogatott Atyai házban felfordulást okoz. Nem is nagyon tudunk mit kezdeni azzal, hogy Jézus nem ad több esélyt a fügefának termést hozni vagy hogy felborítgatott asztalokkal akár anyagi kárt okoz. A megbotránkozás helyett azonban érdemes Jézus indulata, zaklatottsága mögé nézni.

Amikor Isten kezdeményező szeretetének, közeledésének nincs hatása, az hasonló ahhoz a fügefához, ami nem terem gyümölcsöt, vagy a jeruzsálemi templomhoz, amelyben pont az nem történik meg, amire való: a Szent tisztelete és imádása. Az emberi szív arra lett teremtve, hogy Istent dicsérje és imádja, ha azonban szívét távol tartja Isten szeretetétől, nem fogja megteremni a hálaadás gyümölcsét. A terméketlenség egyik jele, hogy az Isten jelenlétének elkülönített szívben a Szent imádata, követése neki való engedelmesség helyett/mellett más dolgok is megférnek, s a szív az Istentől való függés/kapcsolat helyett valami másból nyeri a belső tisztaságát, megelégedését, értékét. Az akkori kornak és napjainknak is a jólét a legnagyobb bálványa. Az anyagiak mindig is kísértették az embert a vele született üresség betöltésére. Ez a fajta megelégedés azonban csak ideig-óráig tart és nem adja meg a szív teljes belső vigasztalódását.

Fontos meglátni Jézus kemény fellépése mögötti szeretetet. A Jézus kemény szavai megsértődés és megbotránkozás helyett, buzdítson minket életünk, gyümölcstermésünk, Isten jelenlétének gyakorlásának átgondolására, megvizsgálására. Vizsgálj meg Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg és ismerd meg gondolataimat!