„1 Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! 2 Miért mondanák a pogányok: Hol van az ő Istenük? 3 A mi Istenünk a mennyben van, megalkotott mindent, amit akart! 4 A bálványok ezüstből és aranyból vannak, emberi kéz csinálmányai. 5 Van szájuk, de nem beszélnek, van szemük, de nem látnak. 6 Van fülük, de nem hallanak, van orruk, de nem szagolnak. 7 Van kezük, de nem tapintanak, van lábuk, de nem járnak, nem jön ki hang a torkukon. 8 Hozzájuk hasonlók lesznek készítőik és mindazok, akik bennük bíznak. 9 Izráel, az Úrban bízzál! Segítséged és pajzsod ő. 10 Áron háza, az Úrban bízzál! Segítséged és pajzsod ő. 11 Akik félitek az Urat, az Úrban bízzatok! Segítségetek és pajzsotok ő. 12 Gondol ránk az Úr, meg fog áldani. Megáldja Izráel házát, megáldja Áron házát. 13 Megáldja azokat, akik félik az Urat, a kicsinyeket a nagyokkal együtt. 14 Szaporítson meg titeket az Úr, titeket és fiaitokat! 15 Áldjon meg titeket az Úr, aki az eget és a földet alkotta! 16 Az egek az Úr egei, de a földet az embereknek adta. 17 Nem a halottak dicsérik az Urat, nem azok, akik a csend honába tértek, 18 hanem mi, mi áldjuk az Urat most és mindörökké. Dicsérjétek az Urat!”

Amit imádunk, ahhoz leszünk hasonlók. Amit szem előtt tartunk, az fog formálni minket. Talán fel sem ismerjük, hogy mennyit formál minket az, akire felnézünk, aki mentorál, aki a lelki vezetőnk. Ezeken a személyeken túl pedig más tényezők is befolyásolják azt, hogy hogyan is éljük a mindennapi életünket. Hogyan hozunk döntéseket, mit teszünk nehéz helyzetekben, és mi vezérel minket. Ilyen tényező lehet a sajtó, az ideológiák, az eszmék és a hit is. Mindezek pedig akkor vannak egészséges mederben, ha nem lesznek bálványokká, azaz nem kerülnek Isten helyére az életünkben. Az Úr ma arra hív, hogy a félelmek, az örömök, a döntések, a nehézségek és a fáradtság között arra a Krisztusra tekints, aki magához hasonlóvá, saját képére akar formálni. Mert olyanná leszel, akit vagy amit követsz.

A zsoltáros megállapítása szerint a bálványimádók olyanná válnak, mint a bálványok. Ez pedig az életük minden részére kihat. Minden érzékelést, minden mozdulatot, minden kapcsolódást meghatároz. Nem is feltétlenül gondolunk bele, hogy a hit, a hitvallás, a kényelem, a büszkeség, a kontroll, az anyagiak – ha nem is állandóan, de olykor – közel tudnak kerülni ahhoz, hogy olyan tisztelettel, imádattal és dicsérettel viszonyuljunk hozzájuk, ami egyébként Istent illetné. Főleg amikor változik a helyzetünk, átmeneti időszakban vagyunk, nehéz várakozásban, ott a hajlam bennünk a saját magunk által formált, alakított és idealizált isten létrehozására. Lehet az a lelki vezetőnk, a párunk, egy családtagunk, egy híres ember vagy akár egy politikus, akit felmagasztalunk, vagy belőlük építjük fel a magunk istenét. Ez pedig nemcsak saját magunkra, hanem a körülöttünk lévőkre is hatással van.

Egy nagyon egyszerű és talán nehezen megválaszolható kérdéssel tudjuk megközelíteni, hogy éppen mi vagy ki az istentiszteletünk tárgya: Kiben bízol? Talán nagyon egyértelmű lenne az a válasz, hogy az Úrban. Imádság közben mégis rátekinthetsz a cselekedeteidre, a reakcióidra, a döntéseidre, és felteheted a kérdést Istennek: Kiben bízom, Uram?

Arra hív ma az Úr, hogy ismerd fel Őt, a valódi és mindenható Istent. Azt az Urat, akit nem emberek formáltak, nem mesterek alkottak ezüstből és aranyból, hanem testté lett és megváltott téged. Akinek volt szája, és szólta az Isten országának evangéliumát. Aki látta a nyomort, a szegénységet, és meghallotta a kiáltásokat. Aki megérintette a betegeket, és azok meggyógyultak. Akinek átütötték a kezét, mégis megbocsátásért könyörgött az Atyához. Nem nekünk kell megalkotnunk Istent, hanem engedhetjük, hogy Ő formáljon minket Jézus Krisztus képére. Ebben kérhetjük ma is a Szentlelket, hogy felismerjük bálványainkat, és oda tudjunk fordulni az egyedüli és élő Atyához, Fiúhoz és Szentlélekhez.

Imádság

Uram Jézus! Add a te Szentlelkedet, aki adja a felismerést és a hitet benned. Add, hogy téged szemlélve, követve és dicsérve formálódjak hozzád hasonlóvá, az Atya dicsőségére. Ámen.