Pál részletes útiterve

„22Ez is sokszor akadályozott abban, hogy elmenjek hozzátok. 23Most pedig, mivel ezeken a vidékeken már nincs feladatom, és sok éve vágyódom arra, hogy eljussak hozzátok, 24amikor Hispániába utazom, el is megyek hozzátok. Remélem ugyanis, hogy átutazóban megláthatlak titeket, és ti fogtok engem oda útnak indítani, ha már előbb egy kissé felüdültem nálatok. 25Most pedig Jeruzsálembe megyek a szentek szolgálatára.1Kor 16,1-4 26Makedónia és Akhája ugyanis jónak látták, hogy gyűjtést rendezzenek a jeruzsálemi szentek szegényeinek. 27Jónak látták ezt, de tartoznak is ezzel nekik, mert ha a népek részesültek az ő lelki javaikban, akkor tartoznak is azzal, hogy anyagiakkal szolgáljanak nekik.1Kor 9,11 28Ha tehát ezt elvégeztem, és az adományt átadtam, a ti segítségetekkel elmegyek Hispániába. 29Azt pedig tudom, hogy amikor hozzátok megyek, Krisztus áldásának teljességével megyek majd.30A mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szeretetére kérlek titeket, testvéreim, legyetek segítségemre Isten előtt értem mondott imádságaitokban, 31hogy megszabaduljak azoktól, akik hitetlenek Júdeában, és hogy jeruzsálemi szolgálatom kedves legyen a szenteknek, 32hogy aztán majd Isten akaratából örömmel érkezzem hozzátok, és megpihenjek nálatok. 33A békesség Istene legyen mindnyájatokkal. Ámen.

Pál tervez. Ahogyan mi is talán már előre tervezzük a nyári szabadságot, kihez megyünk el, kit látogatunk meg, hol fogunk megpihenni. De az apostol nem cél nélkül utazgat, hanem az elsődleges cél most is a szolgálat. Talán felmerülhet bennünk a kérdés, hogy az Isten szüntelenül munkában akar bennünket látni, vagy azért lehet „szabadság” is a szolgálatban? Fontos tisztáznunk ezt a két fogalmat. Szolgálat és szabadság. Mit jelent önmagában, illetve hogyan értelmezhető a kettő összefüggése. Először nézzük, mit jelent a szolgálat szabadsága. Semmiképpen nem kényszerből vállalt feladat. Aki Krisztus szolgálatában elkötelezett, annak ez nem teher, még akkor sem, ha olykor nehéz, fáradságos, próbákkal teli. Aki Őbenne találta meg az élet teljességét, az örömmel végzi a szolgálatot. Vagyis nem köti más, hanem ebben válik szabaddá. Van persze emberi fáradtság, amit tudomásul kell vennünk, de az is igaz, hogy „aki másokat felüdít, az maga is felüdül”. Ezért végezhetjük szabadon, örömmel szolgálatunkat. Mert aki a szabadság tökéletes törvényébe beletekint, annak a szabadság szolgálatában értelmezhető az egész élet. Így ennél nagyobb szabadságra nem vágyik. Pál ezért tudja a börtönből is azt írni, hogy „Örüljetek az Úrban mindenkor”. Ha Isten Lelke szabaddá tett, akkor végezhetjük mi is örömmel, az Istentől kapott békességgel szolgálatunkat.

„Szabadságot adj nekem, És tiszta szívet,
Vonj magadhoz, Jézusom, hogy járjak veled!” Ámen.