„Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, telve minden ismerettel, és hogy egymást is tudjátok tanítani. Ezért kissé merészebben írtam nektek, mintegy emlékeztetve titeket, merthogy arra kaptam Istentől a kegyelmi ajándékot, hogy a népekért legyek Krisztus Jézusnak szolgája, aki az Isten evangéliumának papi szolgálatát végzem, hogy a népek áldozata a Szentlélek által megszentelt és kedves legyen. Krisztus Jézusban tehát van okom a dicsekvésre Isten előtt, mert semmi olyanról nem mernék beszélni, amit ne Krisztus tett volna általam a népek megtéréséért szóval és tettel, jelek és csodák erejével, a Lélek erejével: így hirdethettem Jeruzsálemtől kezdve mindenfelé egészen Illíriáig Krisztus evangéliumát. Ezért úgy tartottam becsületesnek, hogy az evangéliumot ne ott hirdessem, ahol Krisztust már ismerik, hogy ne idegen alapra építsek, 2Kor 10,15-16 hanem amint meg van írva: „Meglátják őt azok, akiknek még nem hirdették, és akik még nem hallották, azok megértik.” Ézs 52,15 (14-21)

Pál nem akar mások munkaterületén működni

Pál Krisztus szolgálatában elkötelezett, ugyanakkor tiszteletben tartja mások munkáját. Nem a könnyű utat választva megy oda, ahol már hirdették az evangéliumot, hanem éppen a nehéz terepre indul. Azokhoz megy, akik még nem hallották az evangéliumot. A misszió lényege ma is ez. Jézus főpapi imájában nem azt kéri az övéinek, hogy az Atya kivegye őket a világból, hanem azt, hogy a kísértésektől óvja meg. Ezzel meghatározza a küldetést, vagyis az eltévedt, megvezetett világot kell visszavezetni az Isten útjára, de jól tudja, hogy az egyik kísértés éppen a könnyű út, amikor nem akarunk új utakat, új lehetőségeket kihasználva tovább indulni az evangéliummal, hogy minden népeket tanítva – ahogyan a missziói parancsban rendeli Krisztus -tanítvánnyá tegyünk. Pál tehát egyrészt tiszteletben tart más igehirdetőket, de arra is rámutat, hogy akikre Isten rábízza a misszió szolgálatát, azoknak soha nem kényelmes, kitaposott utat választva kell az evangéliumot hirdetni, hanem határokat átlépve, „idegenekhez” indulni, hogy egyre nagyobb legyen azoknak a száma, akik az üdvösség reménységével élhetnek.

Adj nekünk új erőt, bátorságot, hogy merjünk új utakra indulni, hirdetve az evangéliumot minden nép számára. Ámen.