A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
„Azután így beszélt Mózeshez az Úr a Sínai-hegyen: Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet nektek adok, legyen nyugalma a földnek is az Úr nyugalomnapjához hasonlóan.” (1)
Rend
Egy kép jelenik meg előttem: egy hatalmas, sima, csillogó víztükör, amibe beledobok egy kavicsot és elkezd hullámzani. Növekvő, szép, szabályos, koncentrikus körökben, míg az egészet át nem járja a hullámzás…
Így gyűrűzik át az egész életen a teremtés rendje. A kezdeti hat nap munka – egy nap pihenés ritmusa átjárja az élet minden területét. Ezt terjeszti ki az Úr a földekre: hat évig lehet termeszteni rajta, a hetediken pedig pihentetni kell. Ez folytatódik a hétszer hét év utáni elengedés évében.
Ez a rend biztosítja az egyensúlyt az ember életében a munka és a pihenés között. Amit sokszor felborítunk. Amikor azt hisszük, hogy nincs szükségünk pihenésre. Amikor azt gondoljuk, hogy a munkáért kapott pénzért mindent megvásárolhatunk. Amikor azt képzeljük, hogy a kizsigerelt földet termővé tehetjük műtrágyával. Amikor nem érezzük szükségét annak, hogy gondoskodjunk azokról, akik nehéz helyzetbe keveredtek.
A teremtés rendje, ezzel együtt a munka és pihenés egyensúlyban tartása nem ellenünk van, hanem értünk. Hogy ne vesszünk bele a munkába, hogy ne csak az anyagiaktól várjuk az életünk megoldását.
Gondoljuk át: hol megyünk szembe az Úr teremtési rendjével! És korrigáljuk. Megéri.