A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
Mester, kérlek, tekints a fiamra…” (38)
Vajon Jézus ugyanazt látja, mint mi, amikor a kincseinket mutatjuk neki? Remélem, sikerült meglepnem téged, kedves Olvasó ezzel a kérdéssel. Mégis, mi mást látna ? – kérdezhetnénk vissza kissé zavarban. Valóban, mi mást láthatna: talán mindent, amit a szív és gondolatok mélyére rejtünk? Amikor ránk néz, mást lát, mint mi. Ezt az ítéletet komolyan kell vennünk. Úgy beleszoktunk ebbe a földi életbe, hogy a földi kincsekhez szokott a látásunk. Nehezebben vesszük észre a mennyei kincseket és azok értékét. Gondolkodjunk el ennek okain! Másfelől ez a részlet arra bíztat, hogy örüljünk annak, hogy Istentől lehet és szabad kérni ilyesmit. lehet és szabad közbenjáró imádságot mondani és így könyörögni szeretteinkért -még akkor is, ha vidáman is élik Őnélküle mindennapjaikat jelenleg) …Hadd bíztassalak ismeretlenül is, ne hagyd abba az imádságot. Ne hagyd abba! Ne add fel! Istennek számít minden imádságunk, figyelmesen hallgatja meg azokat. A benső szobánk csendjében minden egyes imánk tisztán hallik és eljut Isten elé. Bátran beszélj szeretteidről Istennek!