Nem kitalált mese, hanem bizonyosság a felséges dicsőségben

„Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi urunk jézus Krisztus hatalmát...” (16)

Jézus Krisztus hatalmára nézve mondja az apostol, hogy nem kitalált mese. A drága és igaz hit értékére irányítja figyelmünket a levél írója. Ez azt jelenti, hogy az akkori környezetben is el lehetett bizonytalanodni a hitben. Ma úgy mondanánk, hogy a világ gondolkozása kétségeket ébreszthet.

A levél szerzője kifejezően érzékelteti földi életünk kiszolgáltatottságát, sérülékenységét, viszontagságát és ideiglenességét. Azt mondja, földi porsátorban élünk (13. v.). Életünk olyan, mint egy sátor. Nem csak az életünk, hanem a körülöttünk lévő világban a keresztyén üzenet is, a krisztusi élet is. A Jézus Krisztusban kapott hit nélkül nem lehet élni, hiszen ez a hit éppen az igazi életet jelenti ebben a világban, sőt, még annál többet is: az örökéletet.

Porsátorunk, minden kiszolgáltatottsága ellenére bizonyosság lehet arra nézve, hogy mit jelent számunkra az Úrjézus hatalma. Az apostol emlékezteti a második századi keresztyéneket az evangéliumra, amely nem kitalált mese, hiszen szemtanúk adták tovább az örömhírt, akik látták Jézus megdicsőülését, hallották az Atya szavát a Fiáról (16–18. v.).

Ma is életfontosságú és életet gazdagító ez az emlékeztető bizonyságtétel. A sokféle bizonytalanságban Isten Lelke által lesz számunkra bizonyossá az üdvösség, az egyetlen megoldás evangéliuma (21. v.), mint sötét helyen világító lámpás, amíg felragyog az örök élet teljessége (19–20. v.).