„Ettek és jóllaktak, azután maradék darabokat is szedtek össze, hét kosárral, pedig mintegy négyezren voltak.” (9)

Két evangéliumban, Máté és Márk evangéliumában találkozunk két nagy vendégséggel, az ötezer és a négyezer megvendégelésével. E két evangélium hangsúlyozza, hogy nem csak zsidó környezetben vendégelte meg Jézus a köré sereglett sokaságot, hanem pogány környezetben is volt egy ilyen esemény, az úgynevezett 10 város vidékén. A két megelégítési történet esetében a számok eltérnek. Más a megvendégeltek száma, más a kenyereké és a halaké és a maradékok összegyűjtésére szolgáló kosarak száma is. Sőt a kosarak fajtája is, hiszen a két történetben más a kosarak neve is, ami arra utal, hogy az ötezer ember megvendégelésénél a zsidók által használt kosarakba gyűjtötték a maradékokat, míg a négyezer ember megvendégelésénél a pogány kereskedők által használt vesszőből, vagy sásból készült kosarakba gyűjtötték a maradékokat, ezek nagyobbak voltak az előbbieknél. Bizonyos értelemben a külső körülmények is mostohábbak voltak a pogány területen, hiszen az ötezer ember megvendégelésénél a fűre ültették le a sokaságot, a négyezer esetében a puszta földre ültek.

Az ötezer ember megvendégelésénél a tanítványok mennek oda Jézushoz, hogy a sokaság éhes és fáradt, mai történetünkben Jézus a kezdeményező. Szánakozik a sokaságon. Olyanok, mint a pásztor nélküli nyáj. Ki más lehetne a pásztora ennek a nyájnak, mint az a Jézus Krisztus, akinek van hatalma arra, hogy egy ilyen hatalmas sokaságot is megelégítsen, sőt ennél sokkal nagyobb csodára is képes, van hatalma arra, hogy megváltson minket a bűnből és a halálból.

Mai világunk is tele van szükségekkel, rengetegen szenvednek hiányt valamiben, van, aki ételben, vízben, de van, aki a békességben szenved hiányt. Ez a mai Ige egy nagyon fontos üzenettel bátorít minket, Jézus Krisztus közelében nem kell szükséget szenvednünk, Ő mindannyiunkról gondoskodni akar. A kérdés csak az: készek vagyunk-e elfogadni az Ő kegyelmes segítségét?