„A Sátán pedig bement Júdásba, akit Iskáriótesnek neveztek, és egyike volt a tizenkettőnek.” (3).

„Vigyázzatok, kinek nyittok ajtót!” – hangzott gyermekkoromban szüleim felszólítása, mielőtt hosszabb-rövidebb időre elmentek volna otthonról, mi pedig egyedül maradtunk a testvéreimmel. Izgatottan rezdültünk meg minden csengőszóra, és szinte félve kukucskáltunk ki az ablakon, vajon ki érkezett, hisz tudtuk, szüleinknek van saját kulcsuk. Megszeppent gyermekekként sokszor még annak sem nyitottunk ajtót, akinek lehetett volna…

Vigyázz, kinek nyitsz ajtót! Akár ebben a felkiáltásban is összefoglalhatnánk mai igeszakaszunk üzenetét. Júdás, egy a tizenkettő közül, óvatlan volt, és a világtörténelem legnagyobb bűne a mélybe taszította. Pedig milyen magasan lehetett Krisztus mellett! Három éven keresztül követte Őt. Látszólag mindent feladott Krisztusért. Hallotta Őt prédikálni, és megtapasztalta az Ő csodáit. Az apostolok pénztárosaként ő kezelte a kis közösség erszényét. De volt egy gyenge pontja, amit rajta kívül csak Krisztus ismert. Júdás túlságosan is szerette a pénzt, s ezzel a végzetes szenvedélyével résnyire kitárta az ajtót az ellenség előtt.

Vigyázz, kinek nyitsz ajtót, mert a Sátán időről időre nyíltan, vagy éppen alattomos módszerekkel próbál belopódzni szívünk ajtaján, hogy befurakodjon a gondolatainkba, összemocskolja a lelkünket, átvegye az irányítást döntéseinkben. Különösen is fontos ez a hatalomátvétel számára, ha Krisztushoz tartozó emberek vagyunk. Hisz azzal, ha minket elhiteltelenít, másokat is pusztulásba tud dönteni

Vigyázz, kinek nyitsz ajtót, mert ahogy a szenvedélyeid, titkos bűneid kezdenek eluralkodni benned, egyre észrevétlenebbül tárod ki neki az ajtót. Számodra is a pénz a legfontosabb? Vagy a szerelmet keresed minden áron? Nem tudsz szabadulni a hazugságoktól, vagy a szorongásodtól, amit már bármi áron csillapítanál? Félelmetesen hosszan lehetne a sort folytatni… „A bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta!” (1Móz 4,7b) De ott áll az ajtó előtt Megváltónk is. „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsid 4,16.)