Amikor a gondolatunk a családi napközire irányult, a helyi általános iskolában nem volt napközi. A gyermekek a délutánjaikat a faluban csellengve, jobb esetben odahaza töltötték. A település adottságaiból eredően a munkalehetőségek is nagyon gyérek. Így a fenti három szempontot ötvözve megszületett a gyülekezet, a presbitérium döntése, hogy a családi napközi beindítására konkrét lépéseket is tesz. 2011 nyarán elvégeztük a családi napközivezető-képzést, az ősz folyamán kerestünk épületet, melyben működhet a napközi, a késő őszi időszakban megtörtént az épület szükség szerinti átalakítása. Majd jött az engedélyeztetési eljárás, annak minden bürokratikus nehézségével, de Istennek hála, sikerült minden engedélyt megszerezni. 2012. január 2-án Isten kegyelméből két csoporttal el tudtuk kezdeni a gyermekekkel való foglalkozást. 10-14 fős gyereklétszámmal működünk, 3 lelkes munkatárs foglalkoztatásával. Erdőbényén indulhatott meg a Zempléni Egyházmegyében elsőként családi napközi szolgáltatás.
Sok örömünk van a gyermekek között végzett foglalkozásokban, szolgálatban. Nem nagy dolgokra kell gondolni, egy elismerő tekintetre, egy „köszönöm”-re… Az iskolából is hallunk visszajelzéseket, hogy jobban teljesített egyik vagy másik gyermek. A gyülekezetben is gyakrabban meg-megfordulnak az ifjak, s a családok, szülők részéről is sokkal könnyebb, felszabadultabb az élet, mert a gyermekek a leckéjüket a napköziben elkészítik, így azzal már odahaza nem kell foglalkozni.
Egyedül Istené a dicsőség azért, ha valami jót tehetünk egy-egy „kicsi”-ért, gyermeki lélekért.
Tóbiás Zoltán