A heti rendszeres találkozásokon túl az intenzívebb és hosszabb együttlétek is nagyon fontosak. Ezért évente legalább kétszer többnapos tábort, csendes hétvégét szervezünk. Ezek különleges mérföldkövei a csoport lelki fejlődésének. Hiszen egyrészről ezekre a napokra megszűnnek azok a korlátok, amelyek egy-egy pénteki bibliaórának határt szabnak: közeleg az éjfél és mindenkinek haza kell menni.

Fehérkőlápán volt időnk Istenre és egymásra is. Pénteken már szürkületben ért fel a meseszép turistaházba a 17 fős csapat. Miután mindenki megtalálta a helyét és vacsoráztunk, a samáriai asszony története alapján beszélgettünk. A központi üzenet talán úgy fogalmazható meg, hogy ahol Jézus van, ott van a középpont; életünk, hitünk, lényegünk közepe. Ezen a központi helyen pedig Ő mindig feljebb emel bennünket lelki szellemi fejlődésünkben.

Másnap reggel „nem intellektuális áhítatot" tartottunk, ami azt jelentette, hogy nem volt igemagyarázat, hanem sok éneklés, imádság és igeolvasás. Testileg és lelkileg feltöltődve vágtunk neki a 30 centis hóban egész napos túránknak a következő útvonalon: Fehérkőlápa-Bükkszentkereszt-Bükkszentlászló-Fehérkőlápa. Az emelkedőkön csend és egymásra figyelés volt, a lejtőkön pedig sok-sok hócsata. Több mint 10 kilométerrel a lábunkban szürkületben érkeztünk meg a szálláshelyre. Gyönyörű volt a téli erdő. A fehér környezetben eltöltött egész nap valahogy lelkünket is tisztábbá tette.

Estére közös tojásrántotta-partit szerveztünk 50 tojásból, nem maradt senki éhen. A nap zárásaként pedig közösségi játékokat játszottunk. Mondanom sem kell, hogy az elalváshoz nem volt szükségünk altatóra.

Másnap délelőtt nagyon egyszerű liturgiával úrvacsorát vettünk. Ezzel zárult a közös hétvége.

Az együtt eltöltött idő alatt minden szinten sok ajándékot kaptunk Istentől és egymástól. Ilyenkor mindig felmerül a fiatalokban, hogy milyen jó lenne ezt tovább adni. Ezért úgy döntöttek, hogy a fehérkőlápai hétvége epilógusaként énekkel és igeolvasással továbbadnak valamit a deszkatemplomi gyülekezetnek is. Hitből hitbe.

A csoport nevében mondhatom, hogy hálásak vagyunk az eltöltött időért, a hóért és az Ő közelségéért.

Fehér Norbert,

a Deszkatemplom lelkésze