A múlt év augusztusától új lelkipásztora van a gyülekezetnek Dérer Zsolt nagytiszteletű személyében. Beiktatását nagytiszteletű Gazda István esperes úr végezte, aki áldást kérő szavakkal a hit és a szeretet erejét kérte lelkipásztorunk életére, aki messziről érkezett hozzánk, hozta magával a jó reménységet, a hitet, a bizakodást és a szeretetet.

Kitárult szívvel fogadta őt a gyülekezet, örülve annak, hogy jó pásztora lesz e keresztyén közösségnek, mely 1550 körül alakult, Turi György lelkipásztor úr szolgálata idején. A későbbi prédikátorok közül Kálnai Péter volt, akit 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszék gályarabságra ítélt, mert hitét és magyarságát nem volt hajlandó megtagadni. Alig 100 évvel később Egressi Galambos Pál lelkész szervezése nyomán megkezdődött a ma is álló kőtemplom építése, mely 1804-re épült fel. Szinnyei Farkas Imre erős hittel és akarattal végezte léleképítő munkáját, Kálniczky Endre pedig az 1848-as szabadságharc honvéd hadnagyaként küzdött népünk jövőjéért.

Tudós lelkipásztorokat is adott nekünk az Isten. Ilyen volt Balogh Béla, majd az 1920-as években Juhász László esperes. Mindketten Putnokról szóló történelmi munkáik megírásával nagyban hozzájárultak az egyházközség életének és lakóhelyünk múltjának megismertetéséhez, maradandót alkotva az utókor számára. Nehéz időkben szolgált Oláh István, aki a 2. világháború alatt és után, a szenvedés és reménytelenség közepette hirdette az igét, és vigasztalta az elesett hősök gyászolóit.

A levert 56-os forradalmat követő megtorlás idején az ő élete is veszélybe került, de Isten nem hagyta el az övéit. Németh Károly hitoktató lelkész az ifjúság szívében ápolta a hitet, a vallástanítás mellett nagy gondot fordítva a magyarságtudat és hazafiság nagyszerű eszményének terjesztésére is. Nem volt könnyű dolga Molnár Miklósnak és a tavaly nyugalomba vonult Gere Gábornak sem, hiszen szolgálatuk idejében lángolt fel az istentagadás, a hívők megbélyegzése, a szeretetlenség, az anyagi javak hajszolása és minden olyan gonoszság, mely nem csak az Istennel, hanem egymással is igyekezett szembefordítani az embereket. A lélekromboló idők után jönnie kell az építésnek. Sok munka és nehéz feladat vár az új lelkészre és mindnyájunkra, hogy végre a szelídség, a megbocsátás, de legfőbbképpen a szeretet legyen a legnagyobb erő, mely győztes tud lenni minden gonoszság fölött. A szeretet, amellyel telve van a tegnap, a ma és a holnap, amely ott van a mosolyban és a gyászban, édes testvére a hitnek, forrása a boldogságnak. Lehet, hogy a magas hegyek is összedőlnek, hogy teste megremeg a földnek, s a tenger hogyha zúgva bömböl, ne félj, bízzál még akkor is, ha ajtódon a halál dörömböl, mert minden, minden a porba hullhat, de a szeretet el nem múlhat. Lelkipásztorunk a szeretetről szól, minden prédikációját átjárja ez az érzés, ez a szeretet hatotta át a beiktatási ünnepséget, ez hangzott mindazok ajkáról, akik szólottak és áldást kértek Dérer lelkipásztor úr életére és munkájára. Köszöntések hangzottak el a Tiszáninneni Református Egyházkerület képviselője, majd Kasza Gyula putnoki és Tóth István serényfalvi gondnokok részéről. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka a szülőföld üzenetét tolmácsolta az onnan messzire elszármazott lelkésznek. Tamás Barnabás putnoki és Szerna Csaba serényfalvi polgármesterek szeretetteljes jókívánságokkal és kedves szavakkal biztosították támogatásukról lelkipásztorunkat. Fazekas Ágnes tornaljai református lelkipásztornő, Cseh István római katolikus kanonok, Tóth Melinda evangélikus lelkésznő, és Gere Gábor volt putnoki lelkész beszéde után következett még több lelkipásztor köszöntője. Gazda István esperes úr imája után elénekeltük a Himnuszt, kérve Istent, hogy áldja meg az árva magyart jó kedvvel, bőséggel. Így ért véget az ünnepség, melyet szeretetvendégség követett. Kísérje Isten áldása gyülekezetünket, lelkipásztorunk életét, városunk és hazánk jövendőjét. Töltse be a világon minden ember lelkét áldás, békesség és szeretet.

Darnyi Béla presbiter