Az ünnepséget a gyülekezet lelkipásztora és a presbitérium nagy gondossággal készítette elő. Szathmáry Sándor - feleségének megválasztása óta - az alsóvárosi gyülekezetben folyamatosan végez igehirdetési szolgálatokat, ahogyan ő mondja: „segédlelkészként", miközben Budapesten még két egyetemen tanít, az egyiknek az újszövetségi tanszékvezető professzora. A gyülekezet nagyon hálás az gazdag taralmú és emelkedett stílusú szép igehirdetésekért, és ezt most mindenképpen illően akarta kifejezni a szeretetvendégségen.

Dr. Nagy István teológiai professzor szép áhítattal nyitotta meg az ünnepséget, melyben a Zsidókhoz írt levél éppen ideillő textusát magyarázta: „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten Igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket." Nagy István professzort Szathmáry Sándor konfirmálta és vezette tovább a hit útján, végigkísérve életét a gimnázium, a teológia elvégzésének útjain, és még a doktori vizsgáján is opponense volt. Büszke arra, hogy ilyen tanítványai vannak már, Nagy István pedig boldogan vallotta meg, hogy az ünneplelt neki lelkipásztora és mestere volt és maradt mind a mai napig.

Ez az igehirdetés az alaphangját megadta az ünnepség további részének, ahol egymásután hangzottak el a köszöntések a kerületek és a teológiák részéről. A Tiszáninneni Egyházkerület már előzőleg külön ünnepségben részesítette az ünnepeltet Csomós József püspök és munkatársai közösségében, meghitt baráti együttlét keretében.

Az ünnepségen elsőként Steinbach József dunántúli püspök szólalt fel, aki magát tanítványnak vallja és örül annak a szoros teológiai együttműködésnek, mely közöttük évek óta kialakult. A budapesti teológiát Nagy István professzor képviselte, a debrecenit pedig Fekete Károly professzor. Szűcs Ferenc professzor a Doktorok Kollégiuma nevében írt szép köszöntő levelet, melyben értékeli a 15 év közösen eltöltött idejét a Doktorok Kollégiuma munkájában. Ezek után Kiss János István orvosprofesszor mondott szép köszöntést, majd Gazda István esperes és Horváth Barna ny. esperes után Kovács Imre ny. lelkész. A presbiterek körben állva, egy-egy szép Igével ajándékozták meg az ünnepeltet. A gyülekezet volt lelkipásztora, a 95 éves Kóris Lajos nagytiszteletű úr mondta el köszöntését és kívánt áldást. Majd Pintér András mérnök, mint a Debrecen-Széchenyikert gyülekezet volt pásztorát köszöntötte, ahol őt az ünnepelt konfirmálta. Az ünnepelt fia mintegy a család nevében mondott megható köszöntést az édesapjától kapott szellemi örökségért, mely életének lelki felkészültségét és megtalált gazdagságát jelenti mind a mi napig.

Az Animus Csengettyű és a Jerikó Fúvós együttes hangulatos muzsikája tette még színesebbé az emelt hangú és örömteli ünnepséget. Majd Reményik Sándor Kegyelem c. verse hangzott el Vékony László egykori konfirmandus előadásában.

Szathmáry Sándor az elhangzott köszöntésekre egyenként válaszolt, és visszaemlékezésének gazdag tárházból merítve köszönte meg Istennek a szolgálata során kialakult szép kapcsolatok elmúlhatatlan és mind a mai napig élő ajándékait. Az egyik köszöntő professzor szépen fogalmazta meg azt, hogy mi nem avatunk szentté nagy személyiségeket, de szeretnénk még életükben ünnepelni azokat, akik az Isten ajándékait közvetítették számunkra. Imádsággal ért véget a felejthetetlen és maradandó lelki élményt jelentő ünnepség.

Balázs Bertalan presbiter