Testvéreink kiemelkedő, határon innen és túl ismert lelkipásztorok, tudósok előadásait hallgathatták, neves művészek előadásában és alkotásaiban gyönyörködhettek; ezek kivételes alkalmak a mindennapi élet apró-cseprő dolgai közt elvesző embernek.
400 évvel ezelőtt, 1608. december 5-én halt meg a kiváló hadvezér, a kitűnő gazdasági szakember, a reformáció önzetlen támogatója, a késői reneszánsz nagyformátumú embere, a dinasztiaalapító erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond. Az ő tiszteletére december 6-án emlékülés zajlott a szerencsi vár Lovagtermében. December 7-én, a Kárpát-medencei imanapon a szerencsi református templomban megemlékeztünk a nagyságos fejedelemről. Abban a teremben hangzottak el a történettudományi előadások, ahol egykor ő is járhatott.
Rákóczi Zsigmond olyan kivételes tehetség volt, hogy köznemesi sorból felküzdötte magát az ország bárói, zászlósurai közé. Olyan tetteket vitt végbe, amelyek 3-4 embernek is a becsületére váltak volna, nem egynek. Erről szóltak, ezt bizonyították a történettudományi előadások, amelyek életének egy-egy fontos helyszínéről szóltak.
Dr. Tamás Edit muzeológus a sárospataki gyermekkorról, az indulásról beszélt. Ott, Perényi Gábor udvarában sajátította el a különböző tudományokat, a fegyverforgatást, de példát látott patrónusától a kegyesség gyakorlásában is. Jótevője halála után az ifjú vitézek hadnagya lett Egerben. Vitézi tettekben kiválóan gyakorolta magát, így a ranglétrán emelkedve Szendrőre került, ahol előbb a lovasok, majd a vár kapitánya lett.
Erről, az ifjúsága korszakáról Jósvay István tanár úr élményszerű előadását hallgathattuk. Rákóczi Zsigmond vagyongyarapodása ekkor már jelentős, zálogbirtokként több helységet birtokol, bekapcsolódik a tokaji bor kereskedelmébe, ami jelentősen hozzájárul vagyonának gyarapításához. A várat átépíti, ügyesen tárgyal a vár érdekében, több ütközetben megfutamítja a törököt. Mivel kiváló gazdasági szakember is, ennek köszönhetően elnyeri Felső-Magyarország második legnagyobb várának, az egrinek kapitányi rangját.
Erről a korszakról dr. Petercsák Tivadar előadását dr. Börzsönyi Józsefné felolvasásában hallgathattuk meg. Ebből kitűnt, hogy 1587. április 23-án igen leromlott állapotba került a vár Rákóczi Zsigmond kezébe. Átépítése, megerősítése s a fegyelem helyreállítása megtörténik, de kellő anyagi erőforrások hiányában olyan jelentős erődítménnyé nem tudja tenni, mint amilyen az elképzeléseiben szerepel. Elszámol az udvarral, tovább képtelen vállalni tisztét, 1591-ben elhagyja Egert. Ehhez a korszakhoz kapcsolódik leghíresebb ütközete a törökkel, amely Európa-szerte ismertté teszi nevét a megjelenő röpiratokon, Bécsben zúgnak a harangok, az 1588. október 8-án lezajlott szikszói győzelmét hirdetik. Bárói rangot, címerbővítést kap, beválasztották az országgyűlés várakat figyelő bizottságába.
A következő előadást „Rákóczi Zsigmond és a Vizsolyi Biblia" címmel dr. Szabó András dékán tartotta. A Biblia Évében fontos, hogy tudjuk, ő volt a fő pártfogója a Biblia megjelenésének. Óriási anyagi áldozatot hozott érte. Pozsonyból Vizsolyba költöztette a nyomdát; elhelyezésére házat vásárolt; biztosította a papírt a nyomtatáshoz; fizette a nyomdászt és segédeit. Tudjuk, ekkor ő már igen vagyonos volt. Rákóczi Zsigmond életében különleges szerepet töltöttek be házasságai, amelyek révén egyre nagyobb birtokokkal rendelkezett. Abban a korban nem volt ritka a többszöri házasságkötés, mert a férfiakat az állandó harci tevékenység, a nőket pedig a gyermekek szülése tizedelte. Első felesége Alaghy Judith evangélikus, második felesége Gerendy Anna unitárius vallású volt, akitől majd fejedelmi fiai születnek. Harmadik felesége, Telegdi Borbála katolikus volt, akiben igaz anyát nyernek a fiúk. Harmadik felesége révén egy másik Biblia, a katolikus, a Káldi-féle Biblia erdélyi kinyomtatása is az ő nevéhez fűződik. Nemcsak fia György, de ő is gyakran olvasta a Bibliát.
Dr. Hangay Zoltán „Rákóczi Zsigmond a 15 éves háborúban" című előadása volt a következő. Ezt talán az előzőekhez képest még nagyobb érdeklődéssel vártam, mert az ELTE professzora írta a Rákóczi Zsigmond életéről szóló alapművet. Így megragadtam az alkalmat, és kértem dedikálását. A 15 éves háború igen véres küzdelmeket hozott és hazánkra nézve katasztrofális volt. A hadjáratokat a nagyvezér és a szultán vezette, eddig a török télen elvonult, de most itt telelnek, sőt tatár segédcsapatok is pusztítanak. Rákóczi Zsigmond, mint Felső-Magyarország csapatainak parancsnoka mozgósítja a hadakat, bekapcsolja a nemességet, csatlakozik Erdély, sőt a két román vajdaság is. 1593 fontos haditette Fülek elfoglalása, mert a bányavárosoktól Kassáig rettegett a vidék a töröktől. Több várat sikeresen visszafoglalnak, de elvész Eger, és elvesztik a kor legnagyobb, nyílt terepen lezajló ütközetét, amelyet két napig vívnak Mezőkeresztesnél. Rákóczi Zsigmond betegen elhagyja a tábort: Az ország helyzete bonyolódik, anyagi nehézségek miatt elfullad a háború. Az udvar a magyar nemesek ellen fiskális pereket indít, az ellenreformáció tizedeli az udvar híveit, ami majd a Bocskai-felkeléshez vezet. Rákóczi Zsigmond ellen is támad az udvar, de ő ezt sikeresen elhárítja.
A zálogbirtokként szerzett Szerencs volt Rákóczi Zsigmond kedvenc tartózkodási helye, hallhattuk Fazekasné Majoros Judit múzeumigazgató előadásában. Nagy építkezésekkel családi otthonává alakította a várát. 1605 áprilisában Szerencsen országos rangú esemény zajlik. A legtekintélyesebb magyar főúr otthonában hívja össze Bocskai István a magyar rendeket országgyűlésbe. Rákóczi késő reneszánsz udvara a vendéglátó, az általa épített és kibővített templom pedig az országgyűlés színtere. Bocskait, a felkelés vezetőjét Magyarország és Erdély fejedelmének választják, kimondják a vallásszabadságot, és az ország régi állapotába való visszaállítását. Bocskai ekkor nevezi ki Rákóczi Zsigmondot Erdély kormányzójának.
A következő előadó Kolozsvárról, a legtávolabbi helyszínről érkezett: dr. Sipos Gábor levéltáros. Az erdélyi fejedelemség Rákóczi Zsigmond életének csúcspontját jelenti. Tizenhárom hónapig volt Erdély rendjei által megválasztott fejedelem. Megalapozott, hosszú távú tervekkel lép a trónra. Mint jó gazdasági szakember átlátja Erdély problémáit. Megvédi a betörő tatároktól. Hozzákezd a kincstári birtokok visszaszerzéséhez, növeli a sóbányászat, nemesfémbányászat bevételeit, fejleszti a kereskedelmet.
Hatalmát a török elismeri, de az udvar nem. Az idős fejedelem lemond a fiatal Báthory Gábor javára, akivel előnyös egyezséget köt, és megszerzi Sáros és Szádvár birtokát. 1608 márciusában, amikor odahagyja Erdélyt, a rendek az országhatárig kísérik. Rákóczi Zsigmond 1608. december 5-én, Felsővadászon, születési helyén halt meg, de kérésére a szerencsi református templomban temették el 1609. január 21-én. Így a szarkofágja mellett zajlott le az ünnepi istentisztelet december 7-én, a Kárpát-medencei imanapon. Dr. Pap Géza erdélyi református püspök hirdetette az Igét, amelynek a legfontosabb üzenete számunkra: „...nagy a baj nálunk, össze kell kapaszkodnunk." Ebben nagy segítség a „Könyvek Könyve", a Biblia, hangzott el, amikor A Biblia Évét értékelte dr. Bölcskei Gusztáv püspök, református zsinati elnök. A Szentírás, a Biblia az, ami századokon keresztül az emberek alapvető olvasmánya volt, háborús és békeidőben. Manapság is az kellene hogy legyen, ezért juttatták el a kórházakba, a börtönökbe, a hajléktalanokhoz. Költőink, íróink alapvető ihlető forrása. Németh László azt mondta, hogy a 16. század legfontosabb eseménye a magyar nyelvű Biblia megjelenése. És ezt az eseményt a nagy patrónus, a bibliás fejedelem tette lehetővé, aki oly sokat vállalt és cselekedett érte.
Ezért emlékeztünk mi, kései hívei a csontjait tartalmazó márvány síremléke közelében arra az emberre, akire a 112. zsoltár minden sora igaz, ahogyan Csomós József püspöktől hallhattuk, miközben a templomkertben leleplezte Rákóczi Zsigmond festett szobrát, Égerházy László erdőbényei művész alkotását.
„Boldog ember az, ki az Istent féli... Gazdagsággal őtet meglátja, mellyel bővelkedik ő háza, Áll igazsága mindörökké..." Így éreztem, s azt gondolom mindenki, aki részt vett ezen a felemelő istentiszteleten. Az ünnepségeket több emlékezetes közreműködő színesítette, így Ringer István tárogatószóval, Kiss Gergely Márton lelkész énekével s a gyülekezet énekkara. Megszólalt a legszebb hangszer, az emberi énekszó a Kántus ajkain, Berkesi Sándor karnagy kiváló irányításával. Részesei lehettünk az általa megzenésített Vitézi ének ősbemutatójának, melynek versét Rákóczi Zsigmond írta.
A vár árkádos termében Ábrám Tibor főgondnok nyitotta meg M. Kiss Katalin keramikusművész kiállítását, aki egyéni művészetét az evangélium szolgálatába állította.
Az évforduló maradandó emlékeket adott a résztvevőknek, megvilágította történelmünk egy szakaszát, és elénk tárta ismét a Biblia történelmi és személyes jelentőségét.
Naszrainé Sárossy Eszter