Október 27-én dr. Dienes Dénes a Sárospataki Teológia professzora tartott előadást Kortársunk Luther címmel. Az előadás íve a gyermek Luthertől a politikus Lutherig terjedt. Az előadó a nagy reformátor számtalan emberi jellemvonását ismertette. Kiderült például, hogy nagyon öntudatos volt Luther már gyermekkorában is, mindemellett erős volt benne a halálfélelem, jó volt a humorérzéke és szerette a sört. Ez utóbbi apropóján az előadást követően egy pohár sörre hívtuk meg a hallgatókat, természetesen Luther és a mértékletesség szellemében.
Másnap gyülekezetünk kántora Varga László orgonaművész a reformáció korabeli szakrális zenébe vezetett be bennünket. Megtudtuk, hogy a 16. század zenéje még erősen kötődött a gregoriánhoz, de felfedezhető egy olyan vonulat is, melyhez igazodva korabeli világi dallamokra írtak vallásos szövegeket az akkori evangélikus-református énekszerzők. Sok érdekesség hangzott el református énekeskönyvünk dallamkincséről is; például az, hogy a 233. dicséretet maga Luther írta, amikor Budát bevette a török. Az előadást Varga László és Orosz-Tokár Edina tanárnő többször „illusztrálta" énekkel majd a végén orgonajátékkal is.
Szerdán a gyülekezeti terembe vártuk az érdeklődőket egy reformáció korabeli menüsorral:
- gyömbéres csirke
- harcsa szekfüves mártással
- kacsa meggymártással
- rizskása
- köleskása
- barnakenyér
- rozskenyér
- ribizlis-almás pite
- bundás alma
- mézes puszedli
- gyömölcsök
- félédes fehér ill. vörösbor.
Az ételeket gyülekezeti tagok készítették el korabeli receptek alapján. Ezek közül egyet betűhű formában olvashatunk a keretes írásban. Az ételek ismertetéséből kiderült, hogy mindegyik fogás olyan alapanyagokból készült, amelyek abban a korban általánosak voltak, valamint, hogy egy ilyen menüsor leginkább a nemesek asztalán szerepelt. Az ételek megkóstolása előtt dr. Balogh Judit olvasott fel néhány étkezéssel kapcsolatos korabeli szöveget. A szeretetvendégség hangulatát a szépen és tartalmasan megterített gyertyafényes asztal mellett élőzene is biztosította. Vitányi Csaba és Varga Zsuzsa játszott 16-17. századi darabokat.
Csütörtök este dr. Balogh Judit, a Miskolci Egyetem tanára tartott előadást a reformáció korának mindennapjairól. Az előadó elmondta, hogy mennyiben változott meg a köznapi emberek gondolkodása a reformáció századában. A szent tér, amely a középkorban a templomra korlátozódott kiszélesedett a mindennapi életre, olyannyira, hogy például a kocsmákban teológiai kérdésekről vitáztak az emberek. A templom „szent tér" jellege veszített súlyából, és inkább a közösségi élet tere lett. A családok felépítéséről, a családtagok általános funkciójáról is szólt az előadó. Kiemelte az atya központi szerepét, aki sok más mellett családi katechézist és áhítatot is tartott. Az előadást színesítette Nagy Károly Zsolt korabeli képekből álló diavetítése.
Október 31-én délelőtt hagyományos istentiszteletet tartottunk Thománé Szikora Anita beosztott lelkész szolgálatával. Este 6 órakor pedig egy vesperás istentiszteletet. A reformáció korabeli liturgiát Varga László állította össze Huszár Gál 1574-es komjáti graduálkönyve alapján, melynek egy lapja az első ábrán látható. A vesperás alapvetően sok éneket tartalmazott, melyek közül kiemelném a 46. zsoltárt és a 233. dicséretet. A jelenlévő gyülekezet és a gyülekezeti kórus felváltva énekelt bizonyos részeket. A gyülekezet lelkipásztora által végzett igehirdetés textusa a 46. Zsoltár 2. verse volt. A vesperáson való részvétellel átélhettük, hogyan dicsőítették reformátor eleink az Istent. Érdekes mozzanata volt az istentiszteletnek, hogy az énekek doxológia részénél a kórus meghajolva énekelt.
Mindannyian, akik szerveztük és részvettünk a Reformációs esték a Deszkatemplomban programsorozaton, azzal summáztuk a hetet, hogy valóban többet tudtunk és tapasztaltunk meg arról a korról, melyben Luther és reformátor társai éltek, dolgoztak és dicsőítették az Istent. Mindemellett a gyülekezet közössége is épült az öt nap alatt, a sok együttlét, beszélgetés és közös szolgálat által, az Ő segítségével. Soli Deo Gloria.
Fehér Norbert lelkipásztor