A harangláb megépítésével gyülekezetünk tagjainak régi vágya, lelki igénye vált valóra: harangszó emlékeztet és hívogat az istentiszteletre és gyülekezeti alkalmakra.

Mindezek elvégzésére gyülekezeti tagjaink áldozatos adománya által, a kárpótlás felhasználásával, a testvérgyülekezet segítségével és a presbitérium, gyülekezet kétkezi odaadó munkájával, szolgálatával kerülhetett sor.

Az ünnepi istentiszteleten a szolgálatot Gazda István esperes végezte a Márk 10,46-52 igerész alapján és szentelte fel a haranglábat. Az ünnepség további részében a gyülekezet lelkésze számolt be a munkálatokról, méltatta a kiváló mesterek munkáját, megköszönte a gyülekezeti tagok hálaáldozatát és szolgálatát, majd az egyházkerületi énekkar szolgált, és egy szép vers hangzott el.

A gyülekezet az öröm és a hálaadás jegyében könnyekig meghatódva köszönte meg Istennek ezt a nagy fordulatot, mely életében bekövetkezett. Hálát adtunk nagytiszteletű Kóris Lajos lelkipásztor életéért, aki építtette annak idején a gyülekezeti házat, és fennállásának egyik legnagyobb élményét élte át. Azért imádkoztunk közösen, hogy a külső megújulást folyamatosan kövesse a belső is.

Szolgálatunk és munkánk folyamán csodákat életünk át. Istené a dicsőség és hálaadás.

Szathmáry Sándorné

lelkipásztor