De mi célból járt a tiszáninneni küldöttség Afrikában, hogyan jutottak el Malawiba, a Közép-Afrikai Presbiteriánus Egyház Livingstoniai Egyházkerületébe, majd a Dél-Afrikai Köztársaságban működő Holland Református Egyházba (Duch Reformed Church)? Fogadják szeretettel a két egyháztest testvéri köszöntését, és egyúttal a küldöttség beszámolóját utazásukról...
A Tiszáninneni Református Egyházkerület 24 éve ápol testvéri kapcsolatot az Egyesült Államokban működő Amerikai Presbiteriánus Egyház Missouri állambeli egyháztestével (Missouri Union Presbytery). 2004-ben egyházkerületünk küldöttségeként Csomós József püspök, Ábrám Tibor főgondnok, dr. Börzsönyi József esperes, teológiai professzor, valamint dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Kollégium közigazgatója látogattak Missouriba, részt vettek a 20 éves kapcsolat tiszteletére is szervezett közgyűlésen, gyülekezeteket látogattak meg, különféle gyülekezeti szolgálatokat végeztek, gyülekezetekkel és testületekkel találkoztak. Azóta is, minden évben a missouriak kisebb-nagyobb csoportja ellátogat Tiszáninnenre, gyülekezetekkel ápolnak testvérkapcsolatot, és támogatnak kisebb egyházkerületi programokat. A missouriak hosszabb ideje segítik a malawiakat, és tartanak fent velük testvéri kapcsolatot. Az ő kezdeményezésük volt, hogy záruljon be ez a kör úgy, hogy a Tiszáninneni Református Egyházkerület is felveszi a kapcsolatot a malawiakkal. Szándékuk nyomatékaként ők fedezték a háromtagú küldöttség utazási költségeit. Így indult útnak Ábrám Tibor főgondnok, dr. Börzsönyi József esperes, teológiai professzor és dr. Börzsönyi Józsefné nagytiszteletű asszony, azzal a küldetéssel és feladattal, hogy megismerjék a malawi egyházkerületet, gyülekezeteit, intézményeit, és előkészítsék a két kerület együttműködését.
Malawi magyarországnyi területű állam Közép-Afrikában, a Malawi-tó (korábban Nyasza-tó) partján. A korábbi brit gyarmat, melyet Észak- és Dél-Rhodéziaként ismerhettünk, 1964-ben nyerte el függetlenségét, és alakult meg területén Malawi, Zambia, Zimbabwe és Mozambik. Lakosságának lélekszáma is szinte megegyezik a magyarországival, tizenkettőmillión lakják. A nagy különbség csupán az, hogy míg Malawi lakossága az elmúlt 5 évben másfélszeresére nőtt, addig mi évről évre kevesebben vagyunk...
Malawi lakosságának 85%-a keresztyén, közöttük is talán legnagyobb lélekszámot a presbiteriánusok tudhatnak magukénak. A skót misszió által alapított presbiteriánus egyház gyökere az 1880-as évekre nyúlik vissza, bizonyos területei a dél-afrikai holland reformátusok missziója nyomán alakult meg, a Közép-Afrikai Presbiteriánus Egyház megnevezést 1924-től viseli az öt egyházkerületbe szerveződő egyház. Ezek közül három található Malawi területén, egy Zambia és egy Zimbabwe területén.
A Malawi északi részén elterülő Livingstoniai Egyházkerület 21 kisebb szervezeti egységből (presbytery), a mi szervezeti fogalmaink szerint egyházmegyéből áll. 150 gyülekezet alkotja, 141 aktív és 35 nyugdíjas lelkipásztora van. Misszióját 13 területen végzi: a fejlesztési egység mezőgazdasági, út- és vízhálózat építési gyakorlati feladatokat végez, az egészségügyi egység 12 kórházat működtet és AIDS-prevenciós központot vezet, az oktatási egység 460 általános iskolát, 7 középiskolát, 1 szakiskolát, és 1 egyetemet működtet. A három lelkészképzéssel foglalkozó teológiai fakultás egyike szervezeti egysége ennek az egyetemnek. Ezen kívül ifjúsági, nőszövetségi, egyház és társadalom, laikus képzés, misszió és evangélizáció, zene és kiadványok, vasárnapi iskolai, karbantartói és felügyeleti szervezeti egységekre tagolódik az egyházkerület missziói tevékenysége. Ezt tudtuk meg március 18-i megérkezésünk után Levi N. Nyondo nagytiszteletű úrtól, a Mzuzu város gyülekezetének lelkipásztorától, aki egyben az egyházkerület moderátora is. Az ő vendégük voltunk két héten keresztül.
Mzuzu Malawi fővárosától Lilongwetól 400 km-re északra található nagyváros. Már az odautazás során egyértelművé vált az, hogy az elsősorban mezőgazdaságból élő ország néhány városán kívül, az elszórt településekben nagyon szegényes körülmények között élnek az emberek. Vályogházaik - jobb esetben ebből égetett téglaházaik - esetlenek, többnyire megszárított fűvel fedettek, a tehetősebbek esetén profilozott bádoggal, vagy alumínium lemezzel. A falusi házakon az ablakoknak csak a helye van, néhány helyen áttetsző fóliát használnak, de az egyszerű házak többségében az ablakmélyedés szolgál a fény és a levegőcsere biztosítására.
Megtehetik, hiszen a nedves-hűvös időszakban sem megy a hőmérő higanyszála 6-10 fok alá. Az országot dél-észak irányban átszelő főút mellett időnként különféle termékeket és élelmiszereket árusító bódékból és komolyabb épületekből (üzletek, szolgáltató egységek) álló telep alakul ki, ahol a nap legtöbb szakában nyüzsgő embereket lehet látni. Az út mentén gyalog közlekedő emberek látványa általános.
Mzuzu nagyváros más látványt mutat. A hatalmas területen elnyúló „nagy falu" központi részében bankok, üzletek, irodaházak, „bevásárlóközpontok" (Metro) sorakoznak, előkelő szállodája és egyéb közigazgatási és önkormányzati hivatala működik. Ahogy elhagyjuk a „központot", különböző városrészekbe tömörülnek a lakóházak. Itt is van elit negyed (ők úgy nevezik, hogy „kis sűrűségű" városrész), nagyobb és tetszetősebb házakkal, és zsúfolt szegénynegyed, amely szinte semmiben nem különbözik a falu nyomorától.
A helyi gyülekezetet az 50 km-re lévő Ekwendeni nevű missziói központból alapították 54 évvel ezelőtt. Dinamikusan növekvő gyülekezet, különösen az utóbbi hat évben, amióta Levi N. Nyondo kapta feladatul a gyülekezet pásztorolását. A nagy területre (kb. 15-20 km-es terület) kiterjedő gyülekezetnek a központi istentiszteleti helyen (St. Andrews Church) kívül négy másik prédikáló állomása is van, a távolabbi városrészekben. Nagy ünnepekkor együtt van a gyülekezet, de egyéb vasárnapokon a területen lakó gyülekezeti tagok a prédikáló állomáson tartanak istentiszteletet, többször a presbiterek vezetésével. A prédikáló állomásokon eleinte egy nagyobb fa alatt tartják az istentiszteleteket, majd egyszerű deszkafalú, fűvel fedett templomot építenek, azzal a reménységgel, hogy idővel önálló gyülekezetté válva megépülhet saját templomuk. A négy prédikáló állomás közül egy van olyan stádiumban, hogy januárban vehették birtokba új templomukat, amelyet észak-írországi presbiteriánus segítséggel építettek, és meglátogattuk az alig egy hónappal ezelőtt alakult gyülekezetet, amelynek a deszkafalú, fű tetejű templomában a tiszáninneni küldöttség volt az első vendég..
„Ezek egy-két éven belül önálló gyülekezetté válnak"- mondta nem kis büszkeséggel a lelkipásztoruk. A gyülekezet a skót presbiteriánus mintát követi, jól szervezett, hatékony, a laikusokat is nagymértékben bevonó élő és gyarapodó közösség. A gyülekezetben három kör és tizenhárom bizottság működik. A férfikör 208 tagú, közülük 92 presbiter és 67 diakónus. Az asszonykör (nőszövetség) a legnagyobb létszámú és hatékonyan működő csoportja a gyülekezetnek: 694 tagja van, közülük 68 presbiter és 43 diakónus. A harmadik az ifjúsági kör, amely 358 tagot számlál. A három kör elsődleges feladata a gyülekezeten belüli evangelizáció. A nőszövetség nagyon hatékony diakóniai munkát végez, az árvagondozásban, beteglátogatásban, özvegyek megsegítésében. Mindhárom kör aktívan részt vesz az istentiszteleti alkalmak előkészítésében, és feladatuk van az istentisztelet alatt, különös tekintettel az úrvacsorás istentiszteletekre. A nőszövetségnek és a férfikörnek külön formaruhája van. A húsvét utáni vasárnapon az ifjúsági istentiszteletet teljes mértékben a fiatalok készítették elő és végezték a szolgálatot.
Érdemes felsorolni a gyülekezet bizottságait, amelyek nemcsak vannak, hanem tevékenykednek is: tervezési és költségvetési, evangelizációs, iskolaügyi, zenei, prédikáló állomások, vasárnapi iskolai, gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, információs, ellenőrzési, fegyelmi bizottságok. Ez az egyházkerület és gyülekezet szeretne a Tiszáninneni Református Egyházkerülettel szorosabb kapcsolatba kerülni, keresni az együttműködés lehetőségét.
(Ábrám Tibor, Dr. Börzsönyi József,
Dr. Börzsönyi Józsefné)
(Forrás: www.tirek.hu)