Wass Albert: Látható az Isten című verse elmondja, hogy a hit emberei számára fűben, fában, dalban, virágban, születésben és elmúlásban ... látható az Isten. Akik így nem látják meg, azok általában az élet nagy viharainak villámfényeinél sejtnek meg valamicskét lényéből. A zsoltár viszont határozottan állítja, hogy az Isten művét látó emberekből álló nép, az nem csupán Istenkereső, vagy túlélő, hanem boldog. Egy boldogtalannak tűnő korszak embereiként figyelünk fel az útmutatásra, és jövünk Isten-látásra. Mert Jézus arcán felragyog a szemmel láthatatlan Isten dicsősége, és őbenne, szeretetében erőterében kezdünk el jól látni. Ez az érem egyik oldala. A másik oldal pedig az Isten-láttató élet, ahogy ezt sárospataki nagyjaink tették, és példájukat számunkra örökségül hagyták. Szent Erzsébet a templomban nem viselte méltóságjelző ékszerét a koronát, mert azt tartotta: lehet-é aranykorona a fején ott, ahol az ő megváltója töviskoronát visel. Szolgáihoz egy kenyér-osztás után így fordult: látjátok, boldoggá kell tenni az embereket. Lorántffy Zsuzsanna sem engedte, hogy ruháján ezüstgombok legyenek, mert az értéket nem külső díszként használta, hanem jótétemények eszközéül: diákok taníttatására, vagy közösségi célú eszközök elkészíttetésére. Ezt az életmódot, amelyben a zsoltár szerint a látás és láttatás egyaránt jelen van, képletesen most sárospataki tallérnak nevezem, amivel megtömhetjük a zsebünket.
A zsoltár elénk tárja az igazi erőviszonyokat is. A külső, látható erő-megnyilvánulás, ha ez belsővel nem párosul, nem garanciája a sikernek. Óv minket az Ige az ilyenben való egyoldalú bizakodástól. A hadsereg száma, a hős izomereje, és a lovak erejének harci potenciálja sem pótolhatja azt a szívben és lélekben koncentrálódó erőt, amely az esélyteleneket, a kisebbeket győzelemre és megmaradásra tudja segíteni. A belső erők mellé rendelt helytállás áldása - amely teremtőnktől nyert ajándék - az az öröm, amely bátorítást adhat az élet-értelmét keresőknek, a még csak önbizalommal rendelkezőknek, hogy az állhatatos munkálkodáson keresztül az Úrban bízva egy boldog nép formálódása folyamata történjen.
Az alkalmon közreműködött a Református Templom Énekkara Dr. Takács Andrásné vezényletével, Fedorcsák Katalin orgonakíséretével. A vendégek nevében a templom megtekintése után Semjén Zsolt frakcióvezető szólt a megjelentekhez.
Október 23-án Sárospatak ünneplő közönsége a református temetőben levő emlékhelynél koszorúzással tisztelgett a forradalom hősei és áldozatai előtt.
Innen emlékmenettel kereste fel az iskolakerti, 56-os szimbólumokkal megfaragott oszlopot, majd a Művelődés Házában hallgatták meg Kuklay Antal egyházművészet-történész elkötelezett hangvételű ünnepi beszédét és a kárpátaljai Credo együttes műsorát. A Református Gimnázium tanulói pedig a templomban tartottak műsoros emlék-istentiszteletet.