Nyugodtan mondhatjuk, hogy Tiszáninnen Református Népe ott volt az istentiszteleten. Elment testvérünk koporsóját nemcsak 3 gyermeke, menye és vejei, 10 unokája, rokonok és barátok vették körül, hanem a kisgyőri és avasi gyülekezet tagjai is. Ezen kívül sok helyről jöttek lelkipásztorok és gyülekezeti csoportok.
A gyászistentiszteleten Gazda István, a Borsod-Gömöri Egyházmegye esperese hirdette az Igét a 23. zsoltár alapján. Ez volt az elhunyt legkedvesebb zsoltára, ami minden időben erősítette és vigasztalta őt. Az igehirdető a bizalom zsoltárának nevezte, amely „az Úrnak szentelt hivő élet teljességét foglalja magában." A Tiszáninneni Református Nőszövetség nevében Földesiné Kántor Mária titkár búcsúzott. Sírjánál Hangó István Avasi lelkipásztor szolgált.
Dr. Mészáros Istvánné Bernáth Klára Nyírkátán született és nevelkedett. Hivő református családban nőtt fel, melynek tagjai nem csak a parókia szomszédságában éltek, hanem Isten közelségében is lelkileg. A gyülekezet akkori lelkészé Oláh Béla és felesége ilyen szempontból jó hatásokat közvetített. Iskoláit Nyírkátán a református elemi iskolában kezdte, majd Debrecenbe került a Dóczy református gimnáziumba és ott érettségizett. Évekig adminisztratív munkakörben dolgozott. Majd megismerkedett későbbi férjével, aki kisgyőri lelkipásztorként evangelizációs szolgálatokat végzett a nyírkátai gyülekezetben. 1958-ban kötöttek házasságot. Házasságukból 2 leány, Klára és Zsuzsanna, s 1 fiú, István születtek. Mindhárman a Kerület lelkészei lettek. Parókiáik mindig fogadókészek voltak. Évtizedekig ható baráti kapcsolatok szövődtek, melyben a vőknek Fodor Józsefnek és Demeter Zoltán lelkipásztoroknak is részük volt.
Személyes kapcsolatunk arról is szól, hogy a kisgyőri parókián, majd az igrici és sajószentpéteri parókiákon érlelődtek azok a rendszerváltó gondolatok, amik a tényleges váltás időszakában sok közös igeszolgálattal pecsételték meg egymás iránti testvériségünket. A 70-es években még nagyon érezhető lelkipásztor-hiány enyhítésére is gondolva a nagytiszteletű Asszony beiratkozott a Teológiára és Debrecenben levelező tagozaton el is végezte azt. 1989-ben lelkipásztorrá szentelték. Így lett igazán ároni családdá a Mészáros család 7 működő lelkipásztorral. Amikor férje az USA-ban kései ösztöndíjasként tanult, Klára Asszony végezte a lelkészi szolgálatokat. 1984-tól az Avasi gyülekezetben szolgált férje mellett. 1990-ben férjét püspökké választották és ez erősen megnövelte az ő szolgálati szerepkörét is. Az egyház ügyét mindig nagy felelősséggel hordozta. Egyházlátogatás alkalmával mondta a következőket: "Legyenek jó pásztorai a gyülekezeteknek, szeressék egymást, mert az egyház a gyülekezetekben él. Vigyázzák, óvják, mert ezer veszély fenyegeti."
Mi, mint a Református Nőszövetség tagjai Kerületünk Elnöknőjétől is búcsút veszünk, aki a miskolci szövetség Elnöke is volt. 1993. október 2-án alakult meg hivatalosan, a Szövetség, aminek ő lett első elnöke. Tisztségét 12 éven át hűségesen gyakorolta amíg egyre jobban elhatalmasodó betegsége meg nem gátolta benne. Szeretettel vett körül mindnyájunkat, számon tartotta gondjainkat, örömeinket. Sok szép emléket őrzünk Vele kapcsolatban az áhítatok végzésén túli közös szolgálatokról és kirándulásokról. Vezérigénket is ő választotta a Jn 15,16-ot: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki és én rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök". Titkárunk, Földesiné Kántor Mária így emlékezik: „Krisztus tanítványává válni nem emberi jó szándékkal lehet, hanem egyedül a Tőle kapott kiválasztással. Ez szeretetben és szeretetre történő kiválasztást jelent. Ezt az áldást kaptuk Főtiszteletű Asszony életéből. Amikor igyekezett ő is összefogni bennünket, hogy ennek a parancsnak engedelmeskedjünk. Akik ismertük, és ahogy ismertük mindezt nagy szeretettel tette. Gondolom, nemcsak számomra voltak az ő kérései egyszerre szelídek és visszautasíthatatlanok. Sokat imádkoztunk érte súlyos betegsége idején, mely testileg és lelkileg meggyötörte. Hitét, türelmét próbára tette a teljes kiszolgáltatottság állapota. Gyermekei és gondozói szeretettel vették körül." Reményik Sándor írta, maga is halálra készülve, e megrendítő sorokat:
Szeretném megtanulni Művész Tőled:
Hogyan fogsz ki a szenvedésen?
Hogyan fogsz ki rajta
ki nem ereszt?
Micsoda rózsát fakaszt a kereszt?
(Fénytoronyban)
Ezt valóban csak az Isten tudja, aki a kereszteket ránk teszi. Ő tudja azt is, miért teszi, s hogyan készít fel általuk az örökéletre. S Ő adhat a halál árnyékának völgyében is fényt és békességet.
Dr. Horváth Barnáné
a Nőszövetség Elnöke