Sokan vannak olyanok, akiknek nincs meleg családi fészkük, ahová hazatérhetnek, ahol megnyugodhatnak, ahol feltételek nélkül szeretik őket. Gyerekek élnek örökös rettegésben, anyák néznek remény nélkül a holnap elé. Lesz-e mit enni, lesz-e hol álomra hajtani a fejüket? Bele tudjuk-e magunkat képzelni azok helyzetébe, akiknek nincs otthonuk és különböző átmeneti szállásokon kénytelenek meghúzni magukat? Hálát tudunk-e adni Istennek mi, akik családban élünk azért, hogy bennünket nem ver meg alkoholista édesapánk, édesanyánk? Hálásak vagyunk-e azért, mert bennünket megtanítottak élni, örülni, játszani és meglátni az élet szép oldalát?

Vajon mi, akik családban élünk, hogyan tudunk segíteni - a család évében - azokon, akik az előbbiekben felsorolt helyzetek valamelyikében élnek, szenvednek? A Sárospataki Református Teológiai Akadémia Diákpresbitériuma megpróbált tenni valamit azokért a gyerekekért, azokért a családokért, akik a Zempléni Egyházmegye Átmeneti Otthonában élnek. Megpróbáltuk megmozgatni gyülekezeteink közül a sátoraljaújhelyit, a szerencsit, a kenézlőit és a karcsait, hogy segítsenek ők is úgy, hogy templomaikban helyet adnak rendezvényünknek. Segélykoncertet szerveztünk 2005. november 14-én először - főpróbaképpen - az Akadémia Imatermében a teológus gyülekezet közösségében, 2005. november 18. és 20. között pedig az említett zempléni gyülekezetekben. A koncert résztvevői rövid igei köszöntés után megismerkedhettek az Anyaotthon múltjával és jelenével, és szó esett a reményteljes jövőről is. Az intézmény vezetői beszéltek az örömökről, a reménytelennek tűnő helyzetek megoldásáról, kisgyermekek hálás mosolyáról és persze a nehézségekről is. Beszéltek arról, hogy mennyire igaz az Ige szava: „Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!" (Róm 10,15), és arról is, hogy mennyire szükséges ez. A koncerteken a Corpus Cantum rézfúvós kamaraegyüttes lépett fel, és a következő darabokat szólaltatták meg:

James Moore: Ír áldás;

Helmut Lamnel: Ich lobe meinen Gott;

Anonymus: Bänkersängerlieder;

Pezelius: Két intrada;

M. A. Charpentier: Te Deum - Preludium;

Praetorius: Terpsichoré;

Purcell: Snite;

Gottfried: Gott gab aus Atem;

Händel: Dotter Sion.

Orgonán pedig Porcs Mária, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának 10.E. osztályos tanulója előadásában Fischer és M. Frank művei közül szólalt meg kettő.

A perselyes adományokból - melyekért ezúton is köszönetet mondunk - az Anyaotthonban élő gyermekeknek vásárolnak majd karácsonyi ajándékokat. Köszönet illeti továbbá a sátoraljaújhelyi, a szerencsi, a kenézlői és a karcsai lelkipásztor testvéreket, akik segítették a szervezőket, és ez a segélykoncert létrejöhetett. És természetesen mindenekelőtt hálás a szívünk a mindenható Isten előtt, Aki elkészítette számunkra a szolgálat lehetőségét.

Rácsok Andrea senior SRTA