„...Sokakban merülhet fel a kérdés, akik majd a sajtóból fognak értesülni, hogy az egyház úgymond rádiót vett. Egyház és rádió - mi köze a kettőnek egymáshoz? Megpróbálom a saját olvasatomban nagyon röviden elmondani. Aki volt katona, tudja, mit jelent az, hogy parancsot teljesíteni. Sokan vagyunk itt olyanok, akik a saját Parancsnokunktól azt a parancsot kaptuk, hogy „menjetek el és tegyetek tanítvánnyá minden népeket". Ez azt jelenti a mai kor nyelvére lefordítva, hogy az örömnek a hírét vigyétek el minél több emberhez, tőletek telhetően, mégpedig annak az örömnek a hírét, hogy Isten szereti ezt a világot, mégpedig nem is akárhogy. Mi ezt a parancsot próbáljuk teljesíteni minden eszközzel. Az eszközök között, már korábban fölmerült annak a lehetősége, hogy van olyan zárt világ, legyen az egy otthon, vagy egy emberi lélek zárt világa, ahova talán a rádió hullámain lehet csak eljutni és elvinni a saját örömünknek a hírét, hogy az ő öröme is lehessen...."
(Csomós József a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke)
„...Azt gondolom, hogy az a körülmény, hogy most eljutottunk hosszú-hosszú évtizedek után oda, hogy van egy olyan rádió, mely a református egyház tulajdonába került, valóban sokaknak az álmát sikerült ezzel, Istennek a kegyelméből beteljesíteni. Hogy csak egyet említsek, a XX. század első harmadának kiváló, nagyon egyéni, egyedi tehetségű professzora, Csikes Sándor a század elején a '20-as, '30-as években református rádióról álmodott. Az Isten megadta azt a lehetőséget, hogy most ide elérkezzünk, és elérkeztünk. Valóban az lehet, hogy ez egy különös egybeesés, vagy az Isten kegyelmének, gondviselésének a munkája. Ez az esztendő lehet, hogy úgy fog bevonulni a Tiszáninneni és a Tiszántúli Egyházkerület történetébe, hogy valami olyasmit csináltunk, amit eddig még sosem. Mert mi Tiszántúlon, Debrecenben vettünk egy templomot, itt Miskolcon meg közösen vettünk egy rádiót. Tettük ezt azért, hogy élve az egyházkerület által elindított kezdeményezéssel, elinduljunk azon az úton, amelynek nem titkolt végső célja az, hogy legyen egy olyan magyar nyelvű rádióállomás, ami most jelenleg kisebb hatókörben sugároz ugyan, de szeretnénk előbb a két egyházkerület területén, aztán egész Magyarországon, és az egész Kárpát-medencében fogható és élvezhető rádióadássá fejleszteni. Éppen annak az érdekében, amiről Csomós püspök úr a bevezetőjében szólt."
(Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a MRE Zsinatának lelkészi elnöke)
„...A történet 2001. november 23-án kezdődött. Ezt egy jóval előbbi, egy-két éves előkészítő munka előzte meg. Kialakítottunk egy csapatot, akik tűzön-vízen át egymás kezét fogva, ezt a négy évet végigcsinálták, amelyben voltak bizony nagyon nehéz helyzetek, gazdasági nehézségek. Mi együtt maradtunk és azokból a kezdő műsorvezetőkből, szerkesztőkből, riporterekből, ma már Miskolc médiumaiban nagyon sok mindenkivel találkozhatnak. Tehát kinőtt egy szakértői csoport. Igyekeztünk ezt a rádiót egy értékorientált, kultúra-központú, emberhez szóló elkötelezetlen rádióvá tenni. Én azt érzem, nem volt hiábavaló az igyekezetünk. Ez alatt a négy év alatt végigéltünk sok mindent. Óriási dolog a mi életünkben, hogy a Református Egyház méltónak találta ezt a fajta műsort, ezt a fajta értékrendet arra, hogy a saját programjaival kiegészítve teljessé tegye ezt a programot."
(Beély Katalin a rádió főszerkesztője)
„...Egy olyan Magyar Református Rádiót látok, amire mindazok, akik most itt vannak, és olyanok, akik nincsenek közöttünk, azt tudják tiszta, nyugodt, lelkiismerettel mondani, hogy ez a „Mi Rádiónk".
Azért, mert hozzátettük a mi értékeinket. Azért, mert rólunk és nekünk szól... Ezen ünnepélyes pillanatok között tehát hadd kérjek meg mindenkit, hogy menjünk együtt és építsünk együtt. S ha egy idő múlva majd megállunk, visszatekintünk, az fogalmazódjék meg bennünk, hogy Isten áldása volt mindazon, amit cselekedtünk. Nem volt hiábavaló a fáradozásunk."
(Taraczközi Gerzson a Rádió
református programigazgatója)