Kommunikatív világban élünk, amelyben nemcsak az ember, hanem a tárgyak és az ember által készített eszközök, rajzok is kommunikatív jelentőséggel bírnak. Üzenetközvetítő jelentőségűek a műalkotások, építészeti alkotások, tárgyak.

A kommunikációs eszközök széles skálája áll rendelkezésünkre hittanórán is, amelyekkel változatossá tehetjük gyermekekkel való találkozásainkat. Azért, hogy emberileg mindent megtegyünk azért, hogy hittanórai kommunikációnk kétoldalú legyen, szeretnünk és ismernünk kell tanítványainkat. Ehhez egy eszköz a másodlagos információt hordozó gyermekrajz.

A gyermekrajzok sajátos érzelmi-indulati feszültségeket hordoznak. Az átélt élmények érzelmi elemeit a gyermek képi kifejezési formába önti. Fejtsük meg a beszélő képeket! De mit is nézzünk, hogy beszéljen a kép?

Milyen a rajz térbeli elhelyezése? Egészséges, kiegyensúlyozott lelkű gyermek a lap 60-70%-át fedi le. Felhasználja a lapot, hogy elmondja érzéseit. Az ettől eltérő elrendezésre, felhasználásra érdemes odafigyelni (1. 2. és 5. rajz).

A testarányokra is vessünk egy pillantást! Az átlagostól eltérő ábrázolás információt hordoz. Egy megnagyobbított testrész - pl. kéz - a hozzá kapcsolódó negatív érzelmekről árulkodik. (3. rajz), vagy például arról, hogy beteg van a családban, aminek látható „tünete" van.

A kép részletbeli gazdagsága érdeklődést, megfigyelő képességet mutathat. Ha azonban a részletek indokolatlanul nagy hangsúlyt kapnak, akkor érdemes a gyermek reakcióit, logikus gondolkodását és kommunikációját megfigyelni, mert elképzelhető, hogy segítségre van szüksége.

Érdemes megvizsgálni, milyen a rajz érzelmi tónusa. A színek használata árulkodó lehet - például csak feketét vagy komor színeket használ a gyermek, vagy a színskála harmóniáját mutatja a rajza. (1. 2. és 4. rajz).

A gyermek környezetéhez való viszonyát is „leolvashatjuk" a rajzáról. Hová rajzolta magát: a szüleihez közel vagy távol? Milyen a szülők egymáshoz viszonyított helyzete és arányaik? Megjelennek-e virágok, állatok a képen?

A rajzokon szétrombolt firkákat vagy egységre való törekvést láthatunk? A feltűnő jelek, szokatlan megoldások felhívhatják figyelmünket: érdemes a gyermekkel elbeszélgetni, hogy megérthessük képe valódi mondanivalóját. (2. és 4. rajz).

Ha a képeket megnézzük, nem kell szakembernek lennünk ahhoz, hogy lássuk: színviláguk, kidolgozottságuk, mondanivalójuk eltér egymástól. A feladat és az életkor hasonló volt minden esetben. 1. osztályosokat kértünk, rajzolják le családjukat.

A következő alkalommal két rajz konkrét elemzését, hátterét és mondanivalóját közöljük.

Örsi Anikó, nevelőtanár, Sárospatak