Az igeszolgálatot Csomós József püspök úr végezte a 127. zsoltár alapján. Igehirdetésében összekapcsolta a munkát az Istenbe vetett hittel. Tudniillik hiába dolgoznak az építők - az emberek -, ha Isten nem épít közben. Lélekben. Az emberi fáradság hiábavaló, ha Isten nem adja áldását az emberi küzdelemre. Sőt: szerelmesének álmában ad eleget!
A lelkipásztor beszámolójának vezérigéje a 84. zsoltár 12. verse volt: „Mert nap és pajzs az Úr Isten..." Az ige választása szinte magától adódott, hiszen a szószék restaurálása során ez a két jelkép bukkant fel a szószék oldalán: nap és pajzs. Az orgona felé eső oldalon pedig egy mellvért. A nap az élet forrása, a pajzs az élet védelme. A mellvért az Efézusi levélben fellelhető lelki fegyverzet egyik darabja. Egész szolgálatunkat meghatározzák ezek. Ha Isten a mi életünk forrása, ha Ő ad nekünk megigazulást és védelmet, akkor bátran dolgozhatunk - és munkánk nem hiábavaló. Sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben!
1996 májusában kerültünk a gyülekezetbe feleségemmel, Tóthné Magyar Ágotával (aki a gyülekezet másik beiktatott lelkésze), s azóta folyamatosan építkeztünk. Tudatosan törekedtünk arra, hogy a lelki munkához a külső keretek is illeszkedjenek. Nem volt célunk a látványos külső, inkább a célszerűség. Egyik áldott emlékű ózdi lelkipásztor elődünk, Dóczi Antal gondolata vezérelt minket. Ő így fogalmazott, látva a sok-sok missziói feladatot: „egy evangéliumi kunyhót kellene itt építeni." Nyilvánvaló, hogy most, a XX-XXI. században már nem kunyhót építettünk, - de mi is az evangéliumi tartalomra és nem a külsőre tettük a hangsúlyt.
Így újítottuk fel a parókiát belülről 1996-ban. A következő évben, 1997-ben került sorra a templomtető felújítása - új cserépfedést kapott. Még ebben az évben a régi, drága villanyfűtést gázfűtést váltotta fel az imaházban. 1998-ban a parókiatető kapott új cserépfedést. 1999-ben a parókia utcai frontján építettünk új kerítést. 2000-ben az irodát kihelyeztük a parókiáról az imaházba így nagyobb lett, kényelmesebb, közelebb került a gyülekezethez. Ugyanebben az évben új garázst építettünk. 2001-ben újult meg a torony: a sisakban új ácsszerkezet készült, rá vörösréz fedést, s új csillagot tettünk a háborúban szétlőtt régi helyett. A torony festése is elkészült. 2002-ben az imaház kapott új tetőt és a parókia újult meg kívülről. Ugyanekkor a kertvárosi részen kis házat vásároltunk, azóta itt is minden vasárnap istentiszteletet tartunk. 2003-ban új orgonamotort építettünk be. 2004 nyarán belülről újult meg a templom, új úrasztala készült.
Az ünnepségen a gyülekezet énekkara énekelt (istentisztelet után az énekkar CD-jét, kazettáját meg is vásárolhatták a vendégek). Csembaló- és fuvolajáték emelte a szíveket Istenhez. A munkatársakat és a vendégeket Mezey István festőművész templomunkról készült grafikájával ajándékoztuk meg. Kiemelkedő pontja volt az ünnepségnek, amikor a szilágyballai (Partium) testvérgyülekezetünk 28 tagját és tornaljai testvérgyülekezetünk (Felvidék) 17 tagját tiszteletbeli gyülekezeti tagunkká fogadtuk névre szóló lap átadásával. (Ezzel enyhítve a 2004. decemberi népszavazás sokkját.) Szilágyballai testvéreink a Váradi Biblia facsimile kiadásával, tornaljai testvérgyülekezetünk kristálytállal ajándékozta meg templomunkat. Ezután a szomszédos református és evangélikus gyülekezetek képviselői adták át köszöntésüket.
Istentisztelet után együtt koszorúztuk meg parókiánk nagy szülöttének, Egressy Béninek emlékoszlopát a templom kertjében. Az ünnepséget követően terített asztalok várták a vendégeket a szomszédos Dózsa György Általános Iskola aulájában. Itt kapott helyet kis laptörténeti kiállításunk is - melyen gyülekezeti lapunk, a Sajókazinci Református Híradó első számától (1997 májusától) máig követhették nyomon a vendégek a lap fejlődéstörténetét. Az ünnepi különszámot is megvásárolhatták.
Befejezem: Egy szakasz véget ért gyülekezetünk életében. A kőből, fából való építkezés korszaka. A külső épületek: csak keret. Mostantól a lelki építkezésre szeretnénk tenni a hangsúlyt. Ez nem gyors, nem látványos - de ez marad meg az örök életre!
Tóth Sándor lelkipásztor