Jákfalva ősi település. Az első feljegyzések a XIII. századba vezetnek vissza. A reformáció korában a község lakosai az ágostai (evangélikus) hitvallás követői lettek. A következő századokban a gyakran ismétlődő járványok, pusztító háborúk következtében szinte teljesen elnéptelenedett a település. A szuhavölgyi szénbányászat indulásakor a Felvidékről érkeztek nagyobb számban német és szlovák származású, főleg evangélikus vallású bányászok. A XX. században a beköltözések következtében a település evangélikus, református, római katolikus vallású lett.
Jákfalva község lakosságának több évtizedes reménysége valósult meg templomának felépülésével. A Szuha-völgyének eddig, egyetlen templom nélküli települése hálaadó istentiszteleten vehette használatba a hajdani evangélikus elemi iskola teljesen újjáépített, átalakított ökumenikus templomát.
Szebik Imre evangélikus püspök elnök, Csomós József református püspök és Seregély István egri érsek szentelte fel az új ökumenikus templomot. Igehirdetéseikben hangsúlyozták (2Krónika 6,40-42) „a jelen időben látható és átélhető isteni kegyelem teljességét. A templom felszentelése áldott esemény, a teljesség azonban a szív és lélek újjászületése, megszentelődése által következhet el..."
Gazda István református esperes, Balázs Tibor evangélikus, Fejér István református, Árvai Zoltán római katolikus lelkipásztorok mint a szórványgyülekezet pásztorai, imádsággal mondottak hálát Istennek a templom megépüléséért.
Vlicsek Ernő polgármester köszönetét fejezte ki a „Jákfalva Községért Közalapítvány" vezetőségének nevében mindazoknak, akik önzetlen adományaikkal hozzájárultak a templom felépítéséhez. Molnár Oszkár országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy Jákfalva lakossága templomot szentelhetett. „Áradjon erről a helyről mindenkor a hitnek fénye, szeretet és békesség." Az ünnepi istentisztelet a Himnusz éneklésével ért véget.
A gazdagon megterített asztaloknál, püspökök, lelkipásztorok, polgármesterek, evangélikus, református, római katolikus hívek lehettek együtt testvéri szeretettel, örvendezéssel, Isten iránti hálaadással.
Adja a Mindenható Isten, hogy Salamon király templomszentelési imádsága minden időben teljesedjen be a jákfalvi- ökumenikus templom híveinek az életében: „Most azért Istenem, legyen nyitva szemed, és füleddel figyelj az imádságra ezen a helyen. Papjaidat, Úristen, vedd körül szabadításoddal, híveid pedig örvendezzenek a jónak." (2Krónika 6,40-41)
Kocsis Attila
ny. lelkipásztor