Kezdetben aggodalomra adott okot az, hogy nem érkezett vissza jelzés műsorainkkal kapcsolatban. Az első visszajelzést az Európa Rádió Miskolc munkatársaitól kaptunk. Velük rendszeres kapcsolatban állunk, ők végig segítették munkánkat. Nem egyszer fordult elő az az eset, hogy lelkesen vártak a rádióépületünkben, hogy kifejezzék azt, hogy a reggel elhangzott útravaló milyen erőt adott nekik azon a napon, és várják a folytatást.
A legkedvesebb történetem az Egyetemi lelkészséghez kötődik. Az elmúlt tanév végén az egyetemi lelkipásztor, Turcsik Ferenc azzal a hírrel érkezett hozzám, hogy egy egyetemista lány azért kereste fel az egyetemi lelkészséget, mert hallotta a rádiós hirdetésünkben a lelkészség alkalmait. Ilyen és ehhez hasonló visszajelzések érkeztek hozzánk, ezekből építkeztünk tovább és formáltuk, alakítottuk műsorainkat.
Az Európa Rádió Miskolccal való kapcsolatunk a nyár közepén tovább bővült. Megkeresett bennünket a Magyar Rádió Miskolci Regionális stúdiója, és megállapodást kötöttünk velük. Így valósult meg az, hogy szeptembertől a református félórában elhangzó áhítatokat a mi stúdiónk készíti el és bocsátja rendelkezésére a Miskolci Regionális Stúdiónak. A fejlődésünk nem áll itt meg. Azon gondolkodtunk, hogy mivel a műsoraink nagy része csak Miskolcon és környékén hallható, ezért kihasználva az internet adta lehetőségeket, saját honlapot hozunk létre a műsoraink számára, hogy bárki meghallgathassa azokat. Így kezdődtek el a tárgyalások a Parókia honlap szerkesztőivel, akik helyet is adtak műsorainknak.
Számomra az egyik legkedvesebb útravaló soraival zárom beszámolómat, azt remélve, hogy a jövőben egyházkerületünk minden tagja hallhatja majd ezeket az értékes gondolatokat.
„Ó, erre nekem nincs időm! - Sokszor hallani ilyen, s ehhez hasonló felkiáltásokat. S meg is jelenik előttünk a kép: zsúfolt hetek, napok, teleírt határidőnapló... Valószínűleg egy vállalkozó vagy menedzser mondja ezeket a szavakat- fűzhetjük tovább gondolatainkat, s bár nem tartozunk az e munkakörben dolgozók közé, mégis számos jellemzővel tudnánk kiegészíteni. ...
Lehet, hogy gyorsuló világunkban az internet segítségével percek alatt megtudható, mi történik a nagyvilágban, de gyermekeinknek még mindig 18 év szükséges a felnőtté váláshoz, 18 szeretetben, figyelemben eltöltött esztendő. A párkapcsolat sikere sem a munkában eltöltött órák számától, hanem a közös élményektől függ. A magány is könnyebben viselhető, ha magunkra többet figyelve, jobban megismerjük értékeinket és korlátainkat. A „többet figyeléshez" is idő kell. Az idő, mely se nem gyors, se nem lassú. Idő, mely megtelik tartalommal, és épp ezért: elegendő..."
Vass Enikő
műsorszerkesztő