Presbiterportré

- Nagy öröm számomra és az olvasók számára, hogy vállalta a beszélgetést. Olyan személyiségeket keresünk, akik a hitüket megtartották, sőt egyházi tisztséget is vállalnak világi hivatásuk mellett. Ilyen Ön is, hiszen presbitere a gyülekezetnek, és polgármestere a községnek. Hány éve is gyakorolja a kettős tisztséget?

- Két éve. Nem nehéz összhangban lenni e két tisztséggel, mert Erdőbényén az egyházak és az önkormányzat kölcsönösen megbecsüli és elismeri egymás értékeit, adni akarnak egymásnak.

- Valamit önmagáról és a családról is mondjon, hiszen tudjuk, hogy néhány éve elveszítette férjét, de gyermekei és unokái is vannak.

- Az önkormányzatisággal egyidős özvegységem. Számtalan esetben úgy érzem ennek hátrányát, mint aki egy lábon áll. Szívós és megedzett lettem annak ellenére, hogy jóban-rosszban mindig magam mögött érzem nyolcvanhat éves édesanyámat, Tibor fiamat jó feleségével, a kikapcsolódást mindig biztosító két szép unokámat, nászasszonyomat: Réti Gyulánét, aki büszkeségemre református egyházunk gondnoka is.

- Mindannyian ismerjük a települést, hiszen itt van egy egyházi idősek otthona, egy szeretetotthonunk, ezenkívül mi érdekesség van még ezen a hegyaljai településen?

- Büszke vagyok gyönyörű községünkre, szülőfalumra, Erdőbényére, ahol oly sok műemlék és műemlék jellegű épület van. A volt Szirmay-kastély épületében van elhelyezve a Református Szeretetház, amely az elmúlt évben stílusában felújításra került, alatta többszintes pincelabirintus húzódik meg.

- Ezeken kívül nagyon érdekesnek tartom a volt református temetőt.

- Mindenki rácsodálkozik jelenlegi köztemetőnk magjára, a volt református temetőre. Egyaránt csak Erdőbényére vonatkozó temetkezési szokások, a 3-5 méter mély sírgödör mélyében pincét ásnak, és oda helyezik el a koporsót. Egy-egy sír így egész családok, famíliák temetkezési helyévé válik. Az ősi kőfaragó mesterség múltjára emlékeztetnek a megmunkált síremlékek, olyan mint a kőfaragó mesterség múzeuma.

- Mint polgármester miben tudja segíteni presbiterként is a gyülekezetet?

- Évente két alkalommal a közmunkások a templomban alapos takarítást végeznek. A hatalmas templomkert, mintegy park öleli körül a templomot: füvet nyírunk, cserjét vágunk, terepet rendezünk, szemetet, gazt szállítunk el. A temetőben folyamatosan ugyanezeket a munkákat végezzük. Képviselőtestületünk minden évben jelentős összeggel támogatja az egyházat, segítve annak működését. Most készült el a templom díszmegvilágítása.

- Emlékszem a kenyérgyárak idején nagyon rossz volt például a kenyérellátás is ebben a hegyek között lévő festői faluban. Van javulás az ellátásban?

- A mindennapi kenyerünk megválasztása a jó értelemben szinte gondot okozhat. Hála kereskedőinknek, nagyon sokféle kenyérből választhat a lakosság.

- Mik a terveik, hogyan tudják itt tartani a fiatalokat? Van-e munkalehetőség? Milyen kilátásaik vannak?

- Sajnos nagy terveket nem tudok dédelgetni a jövőre vonatkozóan. A fiatalokat itt tartani nem tudom, hiszen még napjainkban is átéljük, hogy egy-egy családfőnek megszűnik a munkahelye. Az élet fintora, hogy akinek segítettem a lakásvásárlását, most segítem őket, hogy el tudják adni, és városra tudjanak költözni, mert munkahelyet, megélhetést ott találnak. Soha nem tudtam megérteni és feldolgozni magamban a falu és város közötti különbséget.

- Sok áldást kívánok életére, családja tagjaira és a felelős tisztségek további végzéséhez. Köszönöm a beszélgetést.

Dr. Sándor Endre

Vámosújfalu