Otthonunk a 18. században épült Szirmai-kastély. Néhány tulajdonosváltás után nagytiszteletű Danyi József vásárolta meg az épületet. A kor gazdasági nehézségei, illetve a világháborúban árván maradt gyermekek sorsa iránti aggódás vezette őt és feleségét arra a döntésre, hogy fiú árvaházat kezdtek működtetni benne. Még a mai napig is visszajárnak azok a ma már idős emberek, akik akkor gyermekként itt laktak, mert szeretnék megnézni a helyet, ahol éltek, megmutatni az unokáknak, emlékezni a régi időkre. Nem csak a nehézségekre, hanem sokkal inkább arra a szeretetre és gondoskodásra, amit kaptak.
Mivel a házaspárnak nem volt saját gyermeke, idősebb korukra úgy döntöttek, hogy az a munka, amire az életüket szentelték, folytatódjék tovább. Ezért ajándékozták az épületet az egyháznak azzal a kikötéssel, hogy a rászorulókon való segítés ne szűnjön meg. Ennek a feladatnak tett eleget a fenntartó akkor, amikor idős nők ellátását vállalta magára ezen az épületen belül.
Jelenleg is ez a munka folyik. Sok minden változik ebben a világban, de úgy gondolom, a diakóniai munka azt jelenti, hogy egyházunknak, gyülekezeteinknek megvan az a felelőssége, hogy gondoskodjon rászoruló gyülekezeti tagjairól, időseiről, akár intézményi keretek között is.
Ebben a szellemben vállalta magára nagytiszteletű Danyi József az árván maradt gyermekek gondozását, és ebben az Isten és egymás iránti szeretetben és egymás terheinek hordozásában kell nekünk is felvállalnunk a diakóniai munkát.
Egyre nagyobb az igény erre a gondoskodásra. Az ország egész területéről fogadunk jelentkezőket. Jelenleg 26 férőhelyre 18 jelentkező vár elhelyezésre. Az elhelyezés indokaként gyakran egészségügyi okok szerepelnek, de egyre többen mondják azt, hogy félnek a magánytól, az egyedülléttől, s szeretnék testvéri közösségben leélni hátralevő éveiket. Sajnos az épület adottságai miatt a már említett 26 lakó ellátását tudjuk csak biztosítani. Bővítésre épületen belül nincs lehetőség, ezt csak egy különálló épülettel tehetnénk meg.
A bekerüléshez szükséges egy a jelentkező által írt kérelem és egy lelkészi ajánlás. A kérelem tartalmazza a személyi adatokat és a kérelem indoklását, a lelkészi ajánlás pedig a szociális rászorultságról és a felvételi javaslatról szól. Mindig kérjük a leendő lakókat és a hozzátartozókat, hogy jöjjenek el és nézzék meg az otthont még a kérelem beadása előtt, mert nem mindegy, hogy a hátralevő évek milyen körülmények között és milyen légkörben telnek el. Ilyenkor megtekintjük az épületet, elbeszélgetünk a házirendről. Ez azért is fontos, mert a jelentkezőnek is el kell tudnia dönteni ezeknek az ismereteknek fényében, hogy ilyen jellegű közösségben kíván-e élni a továbbiakban, és az intézményvezetőnek is döntenie kell, hogy a leendő lakónak ilyen típusú ellátásra van-e szüksége.
Ha valaki felvételt nyer, vele az intézmény vezetője megállapodást köt, amely 3 hónap próbaidőre szól. Ha a próbaidő letelte után a lakó úgy dönt, hogy marad, akkor válik az otthon végleges lakójává. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy ha valaki a kérelmet beadta, már tulajdonképpen eldöntötte, hogy itt szeretne élni.
Természetesen nekünk is vannak gondjaink és örömeink egyaránt. De ha Istentől kérjük az erőt és a bölcsességet munkálkodásainkhoz, mindennapi életünkhöz, hiszem, hogy Isten megadja hozzá a szükséges erőt, és nem feledkezik meg az övéiről.
Csikó Katalin
intézményvezető lelkipásztor