„A király ekkor összegyűjtette Júda és Jeruzsálem véneit. Azután fölment a király az Úr házába meg minden júdai férfi és Jeruzsálem lakói, a papok és a léviták meg az egész nép apraja-nagyja. És felolvasta fülük hallatára a szövetség könyvének minden igéjét, amelyet az Úr házában találtak. Majd odaállt a király a helyére, és szövetséget kötött az Úr színe előtt, hogy az Urat követik, parancsolatait, intelmeit és rendelkezéseit teljes szívükből és teljes lelkükből megtartják, és teljesítik a szövetség igéit, amelyek meg vannak írva abban a könyvben." (29 - 33)

Manassé fiának, Ámónnak rövid kétéves uralkodása után, újra Istenhez hű uralkodó került a trónra. Jósiás 640-609 között uralkodott Júdában. Munkájáról csak a legjobbakat és legnemesebbeket lehet elmondani. A Jézus Krisztus nemzetségkönyvében is nyilván van tartva. Királyságának 18. évében egy különös esemény történt. A király a templomot renováltatta és eközben megtalálták az Úr törvénykönyvét, ami a mai Mózes 5. könyvének belső magja lehetett. A király, amikor a törvénykönyv igéit meghallgatta őszinte bűnbánatot tartott. Hulda prófétanőn keresztül megtudja, hogy ezért az őszinte bűnbánatért Isten az ő kegyelmét meghosszabbította és nem látja meg azt a nagy veszedelmet, amit megígért. Az Isten időt ad. Sohasem cselekszik hiába, aki az Úrhoz kiált. Isten válasza mindig megérkezik azokhoz, akik őt keresik és Ő mindig bőségesebben fizet, mint ahogyan a kereső ember ezt várhatja vagy kérheti.

A király kezében volt egy minta és ennek a mintának az alapján hozzálátott az életük és a hitük megreformálásához. Ugyanez a minta, mérce adatott nekünk is, amelyhez szabva az életünket megújulhat megerősödhet és Isten akarata szerint folyhat tovább.

Jeruzsálembe, a templomba gyűjtötte össze a népet egy országgyűlésre. Hasonlóan, mint Józsué tette annak idején Sikemben. Eléjük tárta a törvénykönyv parancsát és megszegéséért bekövetkező ítéletet.

Az egész nép szövetséget kötött az Úr színe előtt, hogy amit Isten nekik adott a szövetségben és amit kér a szövetségben, azt komolyan veszik és arra életükkel magukat elkötelezik. Teljes szívükből és teljes lelkükből tették mindezt. Ez az Isten iránti maradéktalan, osztatlan és megalkuvás nélküli odaadást jelentette. Teljes szívvel és lélekkel szolgálni Istennek az jelenti, hogy az ember élete minden rezdülésével és ha kell annak feláldozásával teszi ezt a szolgálatot.

Jeremiásnál olvassuk „Kerestek majd engem, és meg is találtok, mert teljes szívvel-lélekkel kerestek”.

Jézus mennybemenetelét követően, a tanítványok egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban.

Az ősgyülekezet tagjai szívében és lelkében egy volt.

A kettős nagy parancsolat erről szól, szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből teljes lelkedből …

Isten igéjét olvasni, szavával szembesülni, hozzá imádkozni, a testvéri közösségben együtt lenni, őt szeretni csakis így lehet, teljes szívünkből és teljes lelkünkből!

Imádság

Meghagytad nékünk, Úr Isten, hogy járjunk törvényedben, és téged tiszteljünk teljes szívvel, lélekkel, és minden mi erőnkkel tégedet szeressünk.

A mi felebarátinkat szeressük, mint magunkat, haragot elhagyván; senkinek kárt ne tégyünk, mindenhez hívek légyünk és éljünk igazán. Ámen. 236, 1-2. ének