A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
„..jött valaki a zsinagógai elöljáró házától, és így szólt: Leányod meghalt, ne fáraszd tovább a Mestert. Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta neki: Ne félj, csak higgy és meggyógyul…Mindnyájan sírtak és gyászolták a leányt, de ő így szólt hozzájuk:Ne sírjatok, nem halt meg csak alszik!”
Ha visszanézzük az előző napokban olvasott történeteket felfedezhetünk bennük egy fajta emelkedést, fokozást. Jézus uralkodik a természeten, győz a gonosz lelkek felett, ruhájának puszta érintése meggyógyít egy gyógyíthatatlan betegséget. Végül elérkezünk a csúcsponthoz, amikor nyilvánvaló lesz, hogy úr a halál felett is. Ha eddig voltak is kétségei a tanítványoknak, a követőknek és a kíváncsiskodóknak, ettől a pillanattól kezdve nem lehet kérdéses, ő a megígért, ő a messiás.
A ma emberének ugyan azok a gondjai, mint az ókorban voltak. Bajban vagyunk, mert környezeti katasztrófák teszik tönkre sokak életét, egyre több az olyan ember, aki elvesztette kapcsolatát Istennel és helyette olyan erőket engedett be az életébe, amiktől aztán nincsen szabadulás és egyre több olyan betegséggel kell szembenéznünk, amelyekkel az orvostudomány sem igazán tud mit kezdeni. És mindenki útja végén – jöjjön el az bármely életkorban – ott van a halál. Annak közelében pedig még a legönteltebb ember is önkéntelenül, legalább gondolatban Istenhez fordul. Jairus is odamenekül Jézushoz, sőt leborul előtte, úgy könyörög, gyógyítsa meg gyermekét, hogy egyetlen leánya életben maradjon. Hírnök érkezik és gyászhírt hoz: mindennek vége, nincs értelme elmenni az elöljáró házába. Jézus azonban tovább megy és kimondja azokat a szavakat, amelyeket minden halállal szembenéző embernek is szán: ne félj, csak higgy.
Két fegyverünk van a halállal szemben: az egyik a hit, mely legyőzi a félelmeket, a másik pedig maga Jézus. Az a Jézus, aki a halottat siratókat ezzel vigasztalja: nem halt meg csak alszik. Az a Jézus, aki engedi, hogy szánakozva kikacagják. Ő, akinek akkora a hatalma, hogy elég szelíd érintéssel csak megfognia a lány kezét, szólni hozzá és az nyomban föltámad.
Jó tudni, hogy a mi Megváltónknak ekkora az ereje. Jó hallani, hogy számára a hálál csak elalvás, amelyből lesz ébredés. Amilyen könnyedén visszahívja a halálból ezt a leánykát, ugyan olyan könnyedén kelt életre majd szeretteinkkel együtt minket is.
Ne féljünk hát, ne is sírjunk. Higgyünk és imádkozzunk, hogy Ő lehessen a jelenünk és a jövőnk.
Mennyei Atyánk, ne hagyj minket sötétségben és félelmek között. Igéddel erősíts és biztass, hogy mindaz, amiről az evangéliumokban olvasunk, csak szerény jele azoknak a csodáknak, amiket készítesz nekünk.