"Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért." (11)

Ismerős kép Jézusról a jó pásztor képe. Ha régen a „tiszta szobába” belépett az ember, gyakran találta magát szembe azzal a festménnyel, amelyiken Jézus, mint egy szelíd, jóságos pásztor állt a szakadék szélén. Az óvodás gyerekek egyik kedvence a „jó pásztoros” ének. Csakhogy itt Jézus nem egy ilyen idillinek megfestett képről beszél, hanem arról az elszánt, megsebzett, megtört, kiszolgáltatott és megalázott pásztorról, aki az életét is kész odaadni azért, hogy mentse a juhait. Mennyire más ez a kép. Mennyivel valóságosabb kép a jó pásztorról. Úgy érzem sokszor éppen az volt az akadály és ma is az akadályozza az embert az igaz kép, a valódi megváltást adó Isten meglátásában, hogy nem látjuk Jézusnak ezt a valóságát. Mert van egyfajta elvárásunk, egy magunk alkotta kép arról, hogy mit kellene tenni az Istennek értünk, hogyan menthetne meg, de csalódunk, amikor Ő az a jó pásztor, aki kilép a szépen bearanyozott keretből, és nem áll meg a szakadék szélénél, hanem tovább megy és életét adja az elveszettekért. Ő, Jézus Krisztus. Ő az egyetlen jó pásztor!

Imádkozzunk:

Engedd, hogy lássuk a valódit, az igazat. Lássunk téged, a jó pásztort, aki nem hagytál magunkra, hanem egészen mélyre hajoltál értünk. Láttad a mi sebeinket és nemcsak bekötözted, hanem helyettünk hordoztad. Láttad a mi szenvedéseinket és te szenvedted el helyettünk minden kínunkat. És láttad a mi halálra ítélt életünket és odaadtad a tiédet, hogy nekünk életünk legyen. Engedd, hogy lássunk téged így! Ámen