„Dániel azonban elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a királyi étellel és borral.”

Dániel 1,8

Dániel és barátai Babilonban vannak, miután Nabukodonozor király és a hatalmas babiloni hadsereg elszakította őket családjaiktól Jeruzsálemben. Mivel ezek a fiatal férfiak előkelő származásúak, a király elrendeli, hogy képezzék ki őket, hogy szolgálatába álljanak. Istenfélő zsidó tinédzserekről van szó, akiket kiszakítottak mindenből, amit ismertek, és most egy pogány király szolgálatára képezik ki őket.

A művelet: asszimiláció. A király gondoskodik arról, hogy a Babilon által kínált legjobb oktatást kapják. Három évig elmerülnek a babiloni tudásban, kultúrában, történelemben, nyelvben és vallásban. Zsidó nevüket új babiloni nevekre változtatták. Ennek az időnek a végén a király szolgálatába lépnek, magas szintű kormányzati pozíciókat kapnak, engedelmes adminisztratív bábok lesznek és hidat képeznek a hódítók és leigázottak között. Ez az agymosás egy kifinomult formája volt, amelynek célja, hogy elfelejtsék múltjukat és hűségessé tegye őket a királyhoz és annak pogány életmódjához.

Úgy tűnik, minden gördülékenyen megy egészen addig, amíg az egyik tinédzser úgy dönt, hogy nem fog részt venni a programban. Ilyenek a fiatalok. Néha több a bátorságuk, mint a józan észük. „Dániel azonban elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a királyi étellel és borral.” Ez a kulcs: „elhatározta”

Ne higgyük, hogy az ilyen átnevelés a múlté. A hatalom, a világ mindig igyekszik a maga elképzeléseihez igazítani az embereket. Ma már nem csupán egy réteget nevelnek át, hanem sokkal szélesebb kört érnek el a médiumok által. Ha megfigyeljük az életet, láthatjuk, mennyire sikeresen működik az átformálás. Ma már sok olyan dolgot jónak fogadnak el az emberek, ami néhány évtizeddel ezelőtt még rossznak volt feltüntetve. A különféle filmek, az internetes tartalmak jó eszközei a közösség arculatának egyformára szabására. Azonban nem muszáj engedni, hogy átformáljon a világ. Dániel elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével. Ez a fiatalember felismerte, hogy nem lehet mindent kritikátlanul átvenni, még az érvényesülésért sem. Mert határozott lenni, és ragaszkodott Isten akaratához.

Nekem kell elhatározni: bármi történjen, bárhová kerüljek és bármit várjanak el tőlem, nem fogok mindenben igazodni, hanem megmaradok Isten igéjének világossága, az Úr akarata mellett. Van-e bennünk ilyen elhatározás? Tudunk-e ellenállni a mai szokásoknak, divatoknak, környezetünk magával sodró életvitelének? Vagy inkább igazodunk, mert az ellenállás sok szenvedéssel jár?

A diéta mindannyiuk javára vált. Merjük hinni, hogy igeolvasás, istentisztelet látogatás, az Úr napjának megszentelése miatt nem fogunk lemaradni, hátrányt elszenvedni. Az igéhez igazított élet nem jelent lemaradást, hanem inkább lelki és testi erőink koncentráltságát, jó irányba való haladást hoz magával.