"Tégy hát mindent úgy, ahogyan Isten megmondta neked!" 1Móz 31,16

Jákób beavatja feleségeit a terveibe. Jobban mondva abba a feladatba, amit a Teremtőtől kapott: térjen vissza Kánaánba! De más is motiválta abban, hogy hazatérjen, mégpedig a Lábánnal való viszonya. Elmondta Ráhelnek és Leának, hogy apjuk többször megváltoztatta a bérét, és az, hogy nagy lett a vagyona a Lábánnal való megállapodás után, ellenséggé tette Lábánt és fiait.

Az asszonyok ezután a beszélgetés után teljes szolidaritást vállaltak férjükkel. Nekik is volt némi keserűség a szívükben Lábánnal szemben, amit úgy fejeztek ki, hogy apjuk „eladta őket”. Nem kapták meg az őket megillető örökséget, inkább cselédnek tűntek, mint családtagoknak. Bizonyára szerették az apjukat, de teljes szívvel álltak Jákób mellé és bíztatták, hogy tegye, amit tennie kell Isten parancsára.

Érdekes a viszony a testvérek között. A gyermekáldás kérdésében nem értenek egyet, de amikor dönteni kell Jákób és Isten mellett, akkor együtt és jól döntenek.

Ha a mai házastársak tanulnának Jákóbtól, talán nem lenne országunk olyan előkelő helyen a válási statisztikákban. Az is segítene a házasságok megmaradásában, ha nem uniformizálódni akarna a ma embere, hanem felvállalná és megtartaná a hagyományos férfi-női szerepeket.

És a kommunikáció fontossága… Nem mindegy, hogy hogyan beszélgetnek egymással a házastársak – illetve kérdés, hogy beszélgetnek-e egyáltalán? Hallok házasságokról, ahol a beszélgetés kimerül a feladatok tisztázásában, de nem esik szó a napi történésekről, érzésekről, gondolatokról, amelyek foglalkoztatják a férjet és a feleséget. Persze, hogy kiüresedik a kapcsolat, menekülési útvonalnak marad a válás és az új kapcsolat. Ahol várhatóan ugyanez jellemzi majd a partneri viszonyokat.

Megtanulhatnánk azt is Jákóbtól, Ráheltől és Leától, hogy az egymással való kapcsolatukon túl van egy fontosabb kapcsolatuk is, Istennel. Ami a legfontosabb. És a Hozzá való kapcsolódásból fakadhatnak a jó megoldások.