Van a Balaton partján egy elrejtett kis faházikó, hat éve épül-szépül gazdája örömére. Ha valaki meglátogatja szívesen vendégül látják és egy könyvet is kinyitnak a tiszteletére, melyben majd a vendég fényképe is a helyére kerül. A könyv mesél, emberekről, eseményekről, pillanatokról több évtizedről. Várakozásról, testvéri szeretetről. Ígéretről mely beteljesült. Egy asszonyról, aki szívében hordozta azt, mit sem sejtve a megvalósulás útjáról. Várt, dolgozott, remélt és egy napon a kinyitotta a recsegő faajtót. Azóta már eltelt több év, a szúette ajtó helyett frissen festett kapu várja a vendégeket, az ütött-kopott bútorok helyére világos ágyak, székek, asztalok kerültek. Megújult a kisház és az azt körülvevő kert is.
A mandula utca 13 szám alatt álló örökségként kapott ház három testvér odaszánásból lett. Örökség feletti civakodás és harag helyett, áldás fakadt a kiböjtölt évek után. Hármójuk lemondása szabad utat engedett egy régi ígéret megvalósulásának.
Hamvazó szerda van, böjt kezdete. Ilyenkor hálát adok én is, az ajándékozónak, akitől minden jó és tökéletes ajándék származik és aki számunkra sokszor rejtett és felfoghatatlan módon munkálkodik. Emberi eszközökkel és mégis csodálatos módon nyit meg kapuk, ajtókat, lehetőségeket.
A böjt is egy kapunyitás melyben benne van az elengedés, felajánlás, odaadás, lemondás, szenvedés, szabadulás, BEFOGADÁS. Elengedése annak, amihez görcsösen ragaszkodunk, megnyitása a tenyerünknek és szívünknek, hogy szabaddá váljunk a befogadásra. „Nyitott tenyérrel élni”, hallottam egykor egy tanítómtól.
A különböző léböjt és tisztító kúrák idején, amikor ajánlatos húsról, alkoholról egy időre lemondani, a testünk méregtelenítése mellett a lelkünk méregtelenítése is javallott. A lemondás, hálaadás, megbocsájtás azokat az eltorlaszolt utakat tisztítja meg, melyek évek alatt nőttek útzárakká bennünk. A test megsanyargatása, a lélek önvizsgálata szükséges, hogy szabaddá váljunk egy időre, a bennünket megfojtó közönytől, keserűségtől, haragtól. Csomagoktól, melyek eltorlaszolják az utat vertikálisan és horizontálisan is a szívünkben.
Egy átvirrasztott éjszakán, ahol közösségben is megköszöntük a mögöttünk álló időszakot, az egyik szobában, ahol különleges elcsendesedésre nyílt lehetőség egy kis tálkában mandula volt. Eszembe jutott a házikó, amelyben már régen jártam. Mialatt csemegéztem elolvastam a szöveget, ami mellette állt. Adj hálát azért a sok földi jóért mit kapsz, vedd sorra, amit adhatsz, hagyd itt, amit nehéz vinni tovább…