Gondolatok

Micsoda a könyv napjaink fogyasztó-pazarló társadalmában? A 21-dik század internetes világában, amikor néhány kattintással bármilyen információhoz hozzájutunk, van-e még értéke a könyvnek? Szemlélve ezeket a könyveket, gondolkodjunk el azon, hogy milyen helyet foglal el az életünkben, a modern világunk “értékpolcán”!

Igen, napjainkban a könyv a sok többi mellett tömegáru, tucat termék, melyet - ha elfogy, gond nélkül újra lehet termelni. A tapasztalatok és a statisztikák azt látszanak bizonyítani és igazolni, hogy a könyv drága, mint minden, de régi értékét elveszítette. Azonban, ha őszintén hagyjuk érvényesülni az érzéseinket, rádöbbenünk arra, hogy azok tiltakoznak azon tény ellen, hogy a könyvet tisztán és kizárólag áruként, netalán értéktelen tárgyként kezeljük.

Miért? Teszem fel a kérdést.

Íme, néhány felelet:

1. A könyv célja (a múltban és ma is) négy ideált hordozni, képviselni, közvetíteni és továbbadni: a vallást, a tudományt, az igazságot vagy a szépet, mint esztétikai értéket.

Eszerint a könyv alapvetően szellemi értéket képvisel. Tehát, könyv nélkül igazán nincs szellemi élet.

1. Elgondolkodtunk-e azon, hogy egy-egy nyomtatvány (kódex, ősnyomtatvány stb.) létrejötte milyen sok energia befektetést, hány ember nehéz munkáját igényelte, mennyi állat életébe került. A kódexmásolók – szerzetes- és apácakolostorok lakói – egész életüket igénybe véve, napi 10-12 órában másolták fáradságos munkával a kódexeket. A kódexek egy része pergamenből készült; borjú, bárány, kecske, kutya bőrét különböző eljárással megmunkálták, majd arra írtak. Egy–egy kódex elkészítéséhez több 10, bizonyos esetekben akár 100 állat bőrére volt szükség.

A nyomda feltalálását követően (Gutenberg János 1450-1455 körül) talán még több kétkezi munkára volt szükség. Például, ott volt a papírgyártás (papírmalmok- rongy feldolgozása – merített papír készítése), a betűmetszés, betűöntés, betűszedés, nyomtatás.

Vegyük górcső alá a Vizsolyi Biblia nyomtatását.Az 1590-ben megjelent Bibliát körülbelül 800 példányt nyomtattak, melyhez 4 sajtót használtak. 1589 februárjától 1590 júliusáig, másfél év alatt mintegy 2.000.000-szor kellett megforgatni a sajtó kerekét. Vagy gondoljanak a fametszők, később a rézmetszők időigényes, precíz munkájára, az iniciálék festését és a könyv belső díszítését végző luminátorok, vagy a könyvkötők munkájára (vaknyomásos vagy aranyozott, fatáblás, kapcsos, veretes, bőr vagy pergamenkötéses könyvek). Az ilyen könyveket értékük miatt láncos könyveknek nevezték, mivel asztalhoz láncolták őket. A Vizsolyi Biblia például 3-4 pár ökör árába került az 1600-as években.

1. Tudjuk-e azt, hogy a könyveknek életük és sajátos sorsuk van? Habent Sua Fata Libelli. A könyveknek is megvan a maguk sorsa.
   1. Van életük és történetük

Egy-egy történet egyértelműen igazolja a Bibliára - Bibliákra is kiterjedő isteni gondviselést.

Ismerjük meg Misztótfalusi Kis Miklós 1685-ben Amszterdamban gondozott és kinyomtatott úgynevezett Aranyas Bibliája élettörténetének egy szakaszát.

Misztótfalusi Kis Miklós a kivételes tudását és nagy jövedelmét arra használta, hogy a Károlyi fordítását újból kinyomtassa. Újra szerkesztette a Bibliát és dőlt betűkkel szedette azokat a szavakat, amelyek hiányoznak az eredeti szövegből (mintegy 3.000-et), de a magyarban a megértéshez szükségesek. Az aranyas elnevezést az aranyozott, apró egyes bélyegzőkkel készült kötésdíszítésről kapta. Misztótfalusi a kinyomtatott 11.900 Bibliával 1689-ben elindult Amszterdamból Erdélybe. Egy lengyel főúr azonban lefoglalta a teljes szállítmányt, mert az aranyas szót ariánusnak értelmezte. Azt gondolta, hogy az erdélyi unitáriusoknak akar Bibliát csempészni. Apafi Mihály fejedelem kérésére sem adta ki a Bibliákat. Egy mesébe illő fordulatnak köszönhetően a főúr nem égette el a szállítmányt, mint eretnek könyveket, hanem visszaadta jogos tulajdonosának. Tolvajok törtek a környék kastélyaira és kolostoraira. A főúr úgy vélte, hogy a magyarok küldték rájuk a tolvajokat, a Bibliák lefoglalása miatt, ezért félelmében szabadon engedte a szállítmányt.

b.Beszédesek az egyes Bibliákba végzett bejegyzések is. Például a bejegyzések rávilágítanak a tulajdonosuk olvasási szokásaira és könyvkultúrájára, értékrendek tárulkoznak fel, ragaszkodások egy-egy könyvhez vagy Bibliához, egyéni, családi és közösségi események vagy katasztrófák olvashatók, vagy akár égi jelek, orvosi eljárások, receptek, imádságok, vélemények dolgokról és eseményekről.

Lássuk, milyen olvasási szokásokat tárnak fel I. Rákóczi György fejedelem által használt, Vizsolyban nyomtatott, 1590-ben kiadott Újszövetségbe tett bejegyzései.

A saját kezű feljegyzéseiből az tűnik ki, hogy a fejedelem a nevezett Újszövetséget 1619-1620-ban olvasta. Ez az időszak Bethlen Gábor első hadjáratának idejére esik, amelyben I. Rákóczi György is fontos szerepet játszott. Ez a tény azt igazolja, hogy békében és háborúban egyaránt élt Isten Igéjével. Minden bibliai könyv végén feljegyezte, hogy annak olvasását hol, mikor és hány órakor fejezte be. Például az I. Korintusi levél végén a következő bejegyzést tette: „Anno 1620 3 die Aprillis az én kegielmes Istenemnek kegielmesengedelmebeol vegeztem el ez keoninek olvasását Ónodban, este 7 és 8 óra keozeott, kiért legien áldott az eoniag neve mind eoreoké, Ámen.”

A feljegyzésekből az is világos, hogy naponta legalább egyszer, általában reggel hat és hét óra között vagy este hét és kilenc óra között bibliaolvasásra és belső elcsendesedésre fordította az időt. Ezt a megállapítást igazolja titkára, Szalárdy János, aki a következőt jegyezte fel a fejedelem áhítatos szokásáról: „Az Bibliábul rend szerint minden este két-két caputokat, akárminémű gondos dolgai közben is, el nem vesztegli vala.”

A jelenések könyvét, mely 22 részből áll, 8 nap alatt olvasta el. Naponta átlag 2-3 részt olvasott a Bibliából. Néhol a nyomdahibákat is kijavította, a számára nagyon fontos igeverseket olykor-olykor aláhúzta. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a fejedelem nem csupán olvasta a Bibliát, hanem elmélyülve tanulmányozta is azt. A feljegyzések szerint I. Rákóczi György (1593-1648) fejedelem az Ószövetséget 13-szor, az Újszövetséget 32-szer olvasta végig. Olvasta a Bibliát és őszintén, minden mesterkéltség nélkül élte meg a hitét.

1. Egy-egy régi Bibliában vagy könyvben nyomon követhető a magyar nyelv fejlődése és egyben a magyar nyelv magas szintű fejlettsége is.

A nyelvújítás hatása megjelenik a bibliafordításokban is. Ha vizsgálat alá vesszük Kámory Sámuel pozsonyi evangélikus professzor 1870-ben kiadott bibliafordítását, mely fordítás a Kazinczy-féle nyelvújítás hatása alatt készült, azt állapíthatjuk meg, hogy nyelvezete egyedülálló a magyar bibliafordítások között. Azonban, ha olvasni kezdjük az 1590-ben, Vizsolyban megjelent első teljes magyar nyelvű Bibliát, kitűnik a már meglepően csiszolt magyar nyelv. Károlyi Gáspár nyelvezete gyönyörű, ma is érthető és használt nyelv. Például, hasonlítsuk össze Jób könyve 19. részének 25. versét a három fordításban:

1590-es Károlyi fordítás

Enis jól tudom hogy az én megváltóm él, és hogy az vtólso ember az földböl fel támad.

1908-as fordítás

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

2014-es fordítás

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött.

Továbbá az is megállapítható, hogy bár az eredeti Károlyi fordítás ma is érthető, mégis találhatók olyan szavak, fogalmak, melyek napjainkban csak részben ismertek vagy teljesen ismeretlenekké váltak. Lássunk két példát:

ESZTERÁG

1590-es Károlyi fordítás

Még az eszterag is az egbe(n) meg isméri az ö ideiét, és az gerlicze, és az feczke, és az daru, tudgyác mikor el kell menni, az én népem pedig ne(m) ismeri az wrnacitéletit. Jeremiás 8, 7

GÓLYA

2014-es fordítás

Még a gólya is, az égen, tudja költözése idejét, a gerlice, a fecske és a daru is vigyáz, mikor kell megjönnie,csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.

IPA

1590-es Károlyi fordítás:

Engede azért Moses az ö Ipánac beszédénec, és mind azokat czelekedé az mellyeket mondott vala. 2Mózes 18, 24

APÓS

2014-es fordítás:

Mózes hallgatott apósa szavára, és mindent úgy tett, ahogyan mondta neki.

Bizony értéket képviselnek a könyvek!

1. Egy könyveknek a legnagyobb értékét az adja meg, ha a szóban forgó könyv Biblia.

A könyvnek az a célja, hogy teljesítse az ember azon igényét, hogy a leírt gondolatait megörökítse, átadja, továbbadja. A Biblia célja pedig az, hogy a Teremtő, Fenntartó, Igazgató, Megváltó és Megszentelő Isten a maga akaratát kinyilatkoztassa, örömüzenetét, üdvözítő szeretetét, azaz önmagát megjelenítse gyermekeinek ebben a teremtett világban, valamint továbbadja generációról generációra. Földi életünk igazi tartalma, jövőnk, örök életünk ennek a kijelentésnek, azaz Isten akaratának az elfogadásán vagy elvetésén áll, illetve bukik.

Kívánom, hogy ez az elmélkedés, ha kell, ébressze fel, ha kell, akkor erősítse meg és táplálja a Biblia iránti lelki vágyat. Lelki füleinkkel halljuk meg azt, amit a nagy egyházatya, Augustunus (Szent Ágoston) is meghallott egy udvarban játszó gyerekek ajkáról: Tole lege, tole lege!, azaz vedd és olvasd, vedd és olvasd! Ez az első lépés az Isten akarata szerinti élet felé. Kívánom, hogy Augustinussal együtt mi is Istenben és Krisztusban találjuk meg életünk igazi célját és mintegy hitvallásként tudjuk elmondani a Jelenések könyve első részének harmadik versében található megállapítást: „Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédét, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban.”

Tanászi Árpád

könyvtárigazgató

Bakos Dániel

Én azt gondolom nagyon fontos, hogy legyen egy biztos pont mindenki életében. Egy olyan fix pont, amelyhez az ember bármikor visszatérhetnek, erőt meríthetnek belőle. Mindenki vágyik is egy ilyen állandó dologra. Nekem Isten igéje ilyen. Felgyorsult, zavaros világunkban kifejezetten szükséges egy ilyen biztos pont. Éppen ezért fontos a Biblia rendszeres olvasása. Isten igéje mindig volt, van és lesz. Erőt ad, megerősít, biztonságot nyújt. Rendszeres olvasásán keresztül növekedhetünk hitünkben, közelebb kerülhetünk Hozzá. Viszont sokan keresik a kifogást arra, hogy nem tudják, hogyan kezdjék el a Biblia olvasását, pedig egyszerű. Csendesedjünk el, tárjuk ki szívünket, és kérjük Istentől azt, hogy megértsük, miként szól hozzánk az igeszakaszon keresztül és kezdjünk olvasni. Ha ezt rendszeresen műveljük életünk teljesen átalakul: hitben és szeretetben gyümölcsöző lesz az.

Először lehet nehezen indul neki az ember, viszont ha rendszeresen olvassuk a Bibliát, szokássá válik. Olyan szokássá, amely rendkívül hasznos, az ember előnyére van, használ neki. Ha először nehezen érthető a bizonyos igeszakasz, még egyszer neki kell futni, el kell olvasni. Ha ugyanazt a részt többször is elolvassuk, az csak jobban elmélyül bennünk. Viszont rendkívül fontosnak tartom azt, hogy ne felületesen tegyük ezt átfutva a szavakon, mert akkor nem engedjük, hogy szóljon hozzánk Isten. Éppen ezért kell mindig egy időpontot kiválasztani amikor semmi mással nem foglalkozunk, csak a Biblia olvasásával és megértésével. Rengeteg segédanyag áll rendelkezésünkre: a Biblia olvasó kalauz, magyarázatos Bibliák, illetve tanulmányok. Fontosnak tartom ezek használatát a hasznos olvasás érdekében.

Jómagam is naponta tanulmányozom a Bibliát. Akármilyen hosszú legyen a napom, akármennyi elfoglaltságom legyen, erre mindig időt szánok. A Biblia olvasó kalauz és a magyarázatos Bibliám segítségével naponta mélyülök el Isten igéjében, írott kinyilatkoztatásában. Innen merítek erőt a hétköznap feladataihoz, mert ez az én biztos, fix pontom.

,,Megáll az Istennek igéje, És nem állhat senki ellene. A nagy Isten vagyon mivelünk, És Szentlelke lakozik bennünk."

Isten ajándéka a Biblia. A bűneset után megszűnt Isten és az ember közötti közvetlen kapcsolat. De Isten annyira szeretett és szeret minket, hogy nem tudott és nem is akart lemondani rólunk bűneink ellenére sem. Saját képmására teremtett, az Ő alkotásai vagyunk. Azért adta a Bibliát nekünk, embereknek, ha valaki rendszeresen olvassa, ne tévedhessen el, találjon mindig vissza az Úr útjára, mely az örök élet felé vezet. A Biblia olyan, mintegy iránytű, ha helyes az irány biztonságban érezhetjük magunkat. A Biblia Isten szava, változatlan, örök igazság.

Mire tanít, milyen útmutatásokat kapunk? A legfontosabb az imádság, mely összeköt bennünket Istennel, igazi fegyver a kezünkben. Az imádság lelkünk lélegzetvétele, az Úr mindig meghallgatja, még akkor is, ha nem válaszol azonnal. Imádságaink értékes igazgyöngyök. Nagy az öröm, ha felfedezzük, ez nekem szól, rólam írták. Érezhetjük Isten láthatatlan vezetését, gondviselését, megtapasztalhatjuk az Ő végtelen kegyelmét. Jó az Ő közelében lenni. Mert Isten maga a szeretet, aki a gyűlöletet is át tudja formálni. Példát állít elénk hűségből, erkölcsös magatartásból. Megtanít a másokért való imádságra. Soha nem vagyunk olyan gazdagok, mint amikor kegyelemért könyörgünk, s olyan erősek, amikor imádságra kulcsoljuk kezünket. Jézus Krisztus evangéliuma tanít, bátorít. Felkészít a másokért való szolgálatra, a szolgáló szeretet óriási erőt ad. De vigaszt is nyújt, lelkileg megerősít, eligazít a mindennapok útvesztőjében. Istenhez vezető út a csendes engedelmességben rejlik. A hit a legnagyobb ajándék, e földi életben, a Lélek mindig vezet bennünket, csak hagyni kell. Az örök élet bizonyossága teszi áldássá földi életünket. Krisztus evangéliuma, gyógyszere is lehet társadalmunknak! Nem véletlenül adta az Úr a Tízparancsolatot. Ha az Ő intelmeit megfogadnánk, a betegségek több mint felétől megszabadulna az emberiség.

A keresztyén ember élete naponkénti megtérés kell, hogy legyen. A Krisztust követő lelkületre a mi nemzedékünknek is nagy szüksége van. Az egészséges keresztyén életet a Szentírás gyakran hasonlítja a víz mellé ültetett fához, amelynek a gyökérzete a személyes kapcsolat Istennel. Hogy életünk kiegyensúlyozott legyen, lakjál e földön és élj hűségesen, tudva azt, hogy nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. Ezért nagyon fontos a naponkénti bibliaolvasás. Mindig ott van mellettem, vonz, szól hozzám, tanácsot ad, eligazít, sok bajtól megóv ezáltal. Az én gyakorlatomban a bibliaolvasó kalauz szerint használom a Szentírás olvasását, és ezúton szeretném megköszönni a Reformátusok lapjában rendszeresen megjelenő aktuális Ige magyarázatokat.

Csodálatos megtapasztalni, megélni azokat a csendes csodákat, amikor Isten jelen van életünkben. Elévülhetetlen igazságokat rejt magában. Imádságunk mindig legyen bensőséges kapcsolat Istennel. Az ember sikereket akar, Isten gyümölcsöket. Isten terve az, hogy minden hívő embernek gyümölcstermő legyen az élete, és élvezze hívő testvérei életének gyümölcseit. Áldott legyen az Úr, aki nem vonta meg szeretetét, kegyelmét, mert szeretete az égig ér, hűsége a fellegekig!

Dr. Korondi Klára

a szerencsi nőszövetség elnöke

A Técsői református Líceum végzőseként kaptam meg az első saját Bibliámat, a benne lévő hímzett könyvjelzővel, mely az ott töltött évek időszakát idézi. A hitoktató ajándéka volt hozzá egy alapige is: „ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé”.

Na, ez az a sor, ami máig meghatározó számomra. Amikor kihívások elé nézek, vagy problémák vesznek körül, netán a múlt hibáin kesergek, ehhez nyúlok.

Az új Biblia olvasásra késztetett. A líceumból kikerülve még ott élt bennem a vallásos nevelés, és nagy hévvel olvastam nap nap után a Szentírást. Először az egy év alatt végig a Biblián kalauzszerűséget követve próbáltam átrágni magam a könyveken. Kihívásnak tekintettem, hogy elmondhassam, hogy eleitől végig olvastam a Szentírást. De egyre több napot hagytam ki, és egy idő után kényszeredetté vált az olvasás. S nem a tartalom, hanem a kalauz beosztása miatt olvastam. Mígnem teljesen feladtam.

Az éjjeli szekrényről azonban sosem került el a Biblia, máig ott áll, de volt idő, mikor sokat porosodott. Hosszú idő telt el így.

Aztán néhány évvel ezelőtt jött egy fordulat, amikor úgy éreztem, hogy újra kezembe kellett vennem. Akkor szinte napi rendszerességgel olvastam, és próbáltam a sorokat értelmezni is, saját életemre levetítve. A mindennapjaimra. Mindig azt hallottam, hogy nem elég, ha én imádkozom, mert az egyoldalú. Meg kell halljam, amit Isten akar számomra mondani. Ezért tollal a kezemben olvastam. Ma is rengeteg, számomra fontos igevers van aláhúzva, kijelölve, melyekhez visszatérek, s ha időm nem engedi a sok olvasást, akkor megkeresem a legfontosabbakat.

Nem mondhatom, hogy most napi szinten kezembe veszem. Egyáltalán nem. Mert a rohanásom mellett talán a legfontosabbra nem tudok időt szakítani. A mindennapjaimban a Mai ige, ami a napot indítja. S az ott olvasott igevers és magyarázat után jó esetben kikeresem a Biblia vonatkozó könyvét és olvasom végig az egész részt a teljesebb kép érdekében.

Az emberi természet, így az enyém is akkor fordul több imával Őhozzá, ha gond van, ha nehézségeket kell leküzdenem. S akkor a Biblia is gyakrabban kézbe kerül. Mint a hullámvölgyek és magaslatok esetén. A felfelé kapaszkodáshoz segítség kell. A csúcson pedig hajlamos vagyok elfelejteni, hogy ki segített.

Gál Zán Adél,

Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Kulturális referens

„Így szólt hozzám az Úr igéje: Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek.” (Jeremiás 1:4)

Mit jelent számomra a Szentírás? – Én rendkívül szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen egészen fiatalon szüleim, nagyszüleim megismertették velem a Bibliát, ezáltal megalapozva Istennel való kapcsolatomat. A Biblia számomra az élet könyvét jelenti, melyben Isten megnyilvánulhat számomra, hiszen tanít, igazgat és jobb emberré tesz általa.

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2 Timóteus 3:16-17)

Mivel Istennel materiális, fizikai úton beszélgetni nem tudok, és az élet nagy kérdéseit, melyek bennem megfogalmazódnak ily módon nem tudom feltenni, erre egy remek közvetítő eszköz számomra a Biblia. Számtalanszor megesett, hogy negatív élethelyzetek végett kételyek és kérdések merültek fel bennem, amit a Bibliát kinyitva szinte azonnal választ is kaptam. A Szentírás azonban nem mindig egyből, és nem feltétlen számunkra üzen egy-egy belénk ültetett igeszakaszon vagy példázaton keresztül. Számos eset történt, amikor egyes egyetemi társaimnak, akik nem feltétlen keresztyén szemléletű életet élnek segítségre volt szükségük és bibliai bölcseleteken vagy a Bibliában leírt cselekedetek útján hasznosnak bizonyultak a segítségek, amiket a Bibliából tanultam.

Isten a Szentíráson keresztül kivétel nélkül minden nap szól hozzám, eddig nem találkoztam olyan élethelyzettel, amire ne lett volna válasz a Bibliában, egy-egy történetének átvitt értelmén vagy példázatokon keresztül. Sokszor adódott olyan helyzet, amikor egyes dolgokat én máshogy cselekedtem, mit ahogy a Bibliában van, viszont én húztam a rövidebbet. A Szentírással mit benne leírtak vitatkozni, máshogy cselekedni lehet, viszont nem érdemes, ha mi nem is értjük azonnal, azonban tényleg a lehető legjobb végkifejletet kínálja Isten számunkra a Biblián keresztül, de a döntés szabadsága mindenki számára adott.

Én a Bibliát minden nap reggel és este is olvasom, reggel azért, hogy motiváljon, megerősítsen, inspiráljon. Ha az adott nap kihívásokkal teli lesz, akkor nyugtasson bölcsességgel és békességgel árasszon el. Este pedig azért, ha kemény napom volt, akkor hasonlóan lenyugtasson, bölcsességet és békességet adjon, illetve motiváljon a következő napra. Általában telefonon vagy egyéb digitális eszközön keresztül olvasom, mivel akár hol, a nap bármelyik szakaszában elő tudom venni.

Sontra Ádám, egyetemista, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi kar

Amennyire más és más emberek vagyunk, úgy gondolom, hogy ehhez a témához is sokféleképpen állunk hozzá. Van aki belső sugallatra kezdi el olvasni, valaki szülő/nagyszülő hatására, valakinek az iskolában teszik kötelezővé, de lehet van olyan, aki ebben keresi a vigaszt. Minden történet más és egyedi.

Az én Bibliával kapcsolatos történetem egy sorozat egyik részének a megnézésével kezdődött el. A mélyen vallásos anya, a lánya első udvarlójának a randira hívás alkalmával mond egy idézetet. „Egy éj-napod se múljék szenteletlen. Eszedbe tartsd, mit tett az Úr veled.” A srác nyilván nem érti, hogy mit jelent az idézet, és mivel az édesanya mindig a Bibliából idéz, ezért úgy gondolta, hogy ez is onnan van. Másnap reggel kialvatlanul megjelenik a háznál és közli, hogy az elejétől a végéig elolvasta a Bibliát, de nem találta ezt az idézetet. Majd az édesanya az alábbiakról tájékoztatja: „Nem a Bibliából van. Shakespeare, VI. Henrik. Időnként szeretek lazítani egy kicsit. Nem könnyű végigolvasni a Bibliát egyetlen éjszaka alatt, én is csak háromszor csináltam.” Amikor ezt a beszélgetést hallottam, még soha nem fogtam úgy Bibliát a kezemben, hogy el akartam volna olvasni. Ekkor viszont kijelentettem, hogy „Ezt egyszer én megcsinálom! Mi ebben olyan nehéz?” Majd a középiskolában amikor kötelező volt néhány rész elolvasása, akkor rájöttem, nem hogy egy éjszaka kevés hozzá, de valószínűleg egy élet is. Így egy általam fontosnak tartott könyv kivételével többet nem voltam képes elolvasni. Majd parkolópályára került az életemben a Biblia. Majd későbbi fordulat jött az életembe, amikor elkezdtem templomba járni és újra megpróbálkoztam a Biblia olvasásával. Úgy álltam hozzá, mintha egy regény lenne, amit az elejétől kezdve kell olvasni és lehetőleg minél hamarabb be kell fejezni. Rá kellett jönnöm, hogy ez így nem megfelelő és nem is nyújt semmi pluszt az életembe. Fél évvel később eljutottam odáig, hogy beszereztem egy saját Bibliát, amely tartalmaz egy két éves olvasási tervet, egy vagy két fejezet egy adott könyvből és mellé egy Zsoltár, vagy egy Példabeszéd. Úgy döntöttem, hogy belevágok. Mit veszíthetek? Kiderült, hogy azzal, hogy egy nap csak egy kis részletet olvasok, ez érthetőbbé teszi számomra a történeteket. Van időm átgondolni, jegyzetelni, rajzokat készíteni a történetekhez. Kicsivel több mint három hónapja követem ezt a tervet és a mindennapjaim részévé vált. Nem tudok úgy elmenni lefeküdni, hogy az adott napra megadott részt el ne olvassam. Minden nap tanulok valami újat és minden nap vagy az adott szakaszban, vagy éppen a Zsoltárban találok egy olyan mondatot, vagy gondolatot, amely megmarad bennem és ami segít túljutni bizonyos helyzeteken.

Nem tudom, hogy valaha el fogok-e oda jutni, hogy egy éjszaka alatt az elejétől a végéig kiolvassam a Bibliát, és azt sem tudom, hogy lesz-e erőm, hogy az elkezdett tervet befejezzem. Azt viszont tudom, hogy az eddig elolvasott könyvek és Zsoltárok hozzátettek az életemhez és általuk sikerült átértékelnem bizonyos dolgokat.

Román Eszter

Sajószentpéter