Az abaúji egyházmegye közösségének nevében tisztelgek lelkipásztor társunk emléke előtt, aki lelkészi szolgálatának teljes idejét (1976-2012), harminchat esztendőt köztünk végezte.
1952. június 7-én született Hegedűs László és Páles Jolán elsőszülött gyermekeként. Sajóhídvégen nőtt fel a parókián. A lelkészcsaládban a szeretet légköre uralkodott, amit személyesen is tapasztaltam egyik legációm alkalmával. Szeretet egymás iránt és Isten iránt.
A gimnáziumot Sárospatakon végezte, ami után a Debreceni Teológiai Akadémiára nyert felvételt. A tanulmányok megkezdése előtt – akkori szokás szerint – a teológust két évre besorozták katonának Nagyatádra. A „büntetőszázadban” eltöltött idő nem térítette el kitűzött céljának, az Istentől kapott elhívásnak beteljesítésétől. Megkezdte és elvégezte Debrecenben a teológiát. 1981-ben szentelték fel Miskolcon.
1976. február 1-től szolgált előbb exmittált teológusként, majd segédlelkészként Baktakék, Csenyéte, Fancsal gyülekezetekben. 1979-ben Baktakék megválasztott lelkipásztora lett. 1981-től Beret és Detek gyülekezeteiben is ő látta el a lelkészi szolgálatokat, rövidebb ideig Halmajon is helyettesített. 1994 decemberétől Alsóvadász lelkipásztora lett, és nyolc éven át a selyebi, kupai szolgálatokat is hűséggel végezte betegségéig.
A lelkészi, gyülekezeti munka mellett közegyházi tisztségeket is ellátott. Volt egyházmegyei tanácsbíró, két évtizeden át számvizsgáló. 2002-ben az Abaúji Református Egyházmegye lelkészi főjegyzőjének választotta. Ennek részeként egy ideig az esperesi feladatokat is ellátta. A jelen ciklusban egyházkerületi tisztséget hordozott: kerületi bíró volt.
Isten elhívott és felszentelt szolgájaként minden rábízott szolgálatot hűséggel, fáradhatatlan munkabírással és nagy pontossággal végzett. Küzdött a nehézségek között, és hálás volt az eredményekért, a felemelő ünnepi alkalmakért. Az élete volt a szolgálat, a szolgálat volt az élete. A test gyengeségén és fájdalmain is felülkerekedett benne annak a vágya, hogy Isten üzenetét hirdesse. Július 15-én még hirdette az evangéliumot az alsóvadászi gyülekezetben. Szavaival utoljára.
Családi életében is megáldotta a Teremtő. 36 boldog esztendőt élt hitvesével, Tóth Katalin tanárnővel. Igazán segítő társai voltak egymásnak. Három gyermeket kaptak Istentől ajándékba, akiknek sikerei és örömei hálával töltötték be szívét. A szülői szeretetet, amelyet a sajóhidvégi parókiáról hozott, megélte családja körében, és megtapasztalta annak viszonzását is. Úgy érezte, a kegyelmes Isten általuk is segítette a próbák közt megállni. Bár legszűkebb családjában több ravatal mellé kellett állnia, akkor is kapott felülről jövő erőt és vigasztalást.
Betegsége idején Istenben bízva, erős hittel állta a próbákat. Megadatott neki, hogy családja körében, imádkozás közben hangzott felé a hazahívó szó.
Áldassék a neve Annak, Aki Hegedűs István életében mindent oly szépen intézett!
Baksy Mária esperes, Encs
Hiszem,
és egyre inkább:
a legbenső sötét
és mély vizek fölött
galamb köröz,
majd leszáll,
hogy aztán fölröpítse
a szél táplálta láng -
Hiszem,
és egyre inkább:
a zúgásnak
tiszta csöndje lesz
s vigasza minden árvaságnak:
fehérizzású remény,
legyőzött halál.
Nagy Gáspár: Pünkösd után (részlet)
1952. június 7-én született Hegedűs László és Páles Jolán elsőszülött gyermekeként. Sajóhídvégen nőtt fel a parókián. A lelkészcsaládban a szeretet légköre uralkodott, amit személyesen is tapasztaltam egyik legációm alkalmával. Szeretet egymás iránt és Isten iránt.
A gimnáziumot Sárospatakon végezte, ami után a Debreceni Teológiai Akadémiára nyert felvételt. A tanulmányok megkezdése előtt – akkori szokás szerint – a teológust két évre besorozták katonának Nagyatádra. A „büntetőszázadban” eltöltött idő nem térítette el kitűzött céljának, az Istentől kapott elhívásnak beteljesítésétől. Megkezdte és elvégezte Debrecenben a teológiát. 1981-ben szentelték fel Miskolcon.
1976. február 1-től szolgált előbb exmittált teológusként, majd segédlelkészként Baktakék, Csenyéte, Fancsal gyülekezetekben. 1979-ben Baktakék megválasztott lelkipásztora lett. 1981-től Beret és Detek gyülekezeteiben is ő látta el a lelkészi szolgálatokat, rövidebb ideig Halmajon is helyettesített. 1994 decemberétől Alsóvadász lelkipásztora lett, és nyolc éven át a selyebi, kupai szolgálatokat is hűséggel végezte betegségéig.
A lelkészi, gyülekezeti munka mellett közegyházi tisztségeket is ellátott. Volt egyházmegyei tanácsbíró, két évtizeden át számvizsgáló. 2002-ben az Abaúji Református Egyházmegye lelkészi főjegyzőjének választotta. Ennek részeként egy ideig az esperesi feladatokat is ellátta. A jelen ciklusban egyházkerületi tisztséget hordozott: kerületi bíró volt.
Isten elhívott és felszentelt szolgájaként minden rábízott szolgálatot hűséggel, fáradhatatlan munkabírással és nagy pontossággal végzett. Küzdött a nehézségek között, és hálás volt az eredményekért, a felemelő ünnepi alkalmakért. Az élete volt a szolgálat, a szolgálat volt az élete. A test gyengeségén és fájdalmain is felülkerekedett benne annak a vágya, hogy Isten üzenetét hirdesse. Július 15-én még hirdette az evangéliumot az alsóvadászi gyülekezetben. Szavaival utoljára.
Családi életében is megáldotta a Teremtő. 36 boldog esztendőt élt hitvesével, Tóth Katalin tanárnővel. Igazán segítő társai voltak egymásnak. Három gyermeket kaptak Istentől ajándékba, akiknek sikerei és örömei hálával töltötték be szívét. A szülői szeretetet, amelyet a sajóhidvégi parókiáról hozott, megélte családja körében, és megtapasztalta annak viszonzását is. Úgy érezte, a kegyelmes Isten általuk is segítette a próbák közt megállni. Bár legszűkebb családjában több ravatal mellé kellett állnia, akkor is kapott felülről jövő erőt és vigasztalást.
Betegsége idején Istenben bízva, erős hittel állta a próbákat. Megadatott neki, hogy családja körében, imádkozás közben hangzott felé a hazahívó szó.
Áldassék a neve Annak, Aki Hegedűs István életében mindent oly szépen intézett!
Baksy Mária esperes, Encs
Hiszem,
és egyre inkább:
a legbenső sötét
és mély vizek fölött
galamb köröz,
majd leszáll,
hogy aztán fölröpítse
a szél táplálta láng -
Hiszem,
és egyre inkább:
a zúgásnak
tiszta csöndje lesz
s vigasza minden árvaságnak:
fehérizzású remény,
legyőzött halál.
Nagy Gáspár: Pünkösd után (részlet)