- Kíváncsiság, bizonytalanság és bizonyos fokú félelem vegyes érzése hozott ide lelkipásztorokat, katechétákat erre a szakmai napra, és ugyanezen érzések tarthattak távol is némelyeket. Melyek azok a legfontosabb változások, amire fel kell készülni a 2013-as tanévtől?
- Sok kérdés még nincs teljesen letisztázva, illetve csak részben van meg rájuk a válasz, így teljesen érthető a szolgálattevők bizonytalansága. Református hittan esetében a legfontosabb változás az új köznevelési törvény általi lehetőség, mely szerint 2013. szeptember 1-jétől kötelező lesz az erkölcstan az állami általános iskolákban, mely kiváltható a szabadon választott felekezeti hit- és erkölcstan órákkal. Ez felmenő rendszerben kerül bevezetésre, tehát a jövő év először az elsős és az ötödik osztályos tanulókat fogja majd érinteni. Elég sok változást hoz ez magával. Egyrészt – reménység szerint – a hittanórák kikerülnek a késő délutáni szabadidős tevékenységek közül, másrészt, ha ugyanabban az időben a többiek is órán vannak (akár erkölcstanon, akár más felekezetű hittanórán), akkor nincs meg az a rossz érzés sem a gyermekekben, hogy ők lemaradtak valami jó játéklehetőségről stb.
Tartalmilag és formailag változásként jelentkezik az, hogy a hittancsoportok szervezési határideje korábbra tolódik. A leendő elsősök szüleinek már a beiratkozáskor dönteniük kell, míg a negyedik osztályosok (a következő év ötödikesei) is május 20-ig eldöntik, hogy milyen órán akarnak részt venni. Hosszú távon egyszerűsíti ez a jelentkezéseket és a csoportok szervezését, hiszen szeptembertől rendben elkezdhető a hittanórán.
- A törvényalkotó alaposan megkavarta az eddigi gyakorlatot, elég nehéz lesz ehhez alkalmazkodni, miért kellett még a tantervet is átírni?
- A hit- és erkölcstan tanterv felülvizsgálata és átgondolása jóval korábban indult, mint ahogyan megszületett az új törvényi szabályozás. Mivel jelenlegi gyakorlatunk 14 éves múltra tekint vissza, elég sok a visszajelzés és tapasztalat. Igen sok kritika érkezett, melyek alapján a Zsinat úgy határozott 2010-ben, hogy a tantervet fölül kell vizsgálni, és újat kell készíteni. Az igazán járható megoldás az lenne a tantervfejlesztésben, ha egy állandó katechetikai bizottság minden évben összegezné a beérkezett visszajelzéseket, és 2-4 évente a mindennapi gyakorlat, valamint a módszertani, szakmai fejlődés lehetőségei alapján elvégezné a „simításokat” a tantervi anyagon. Akkor folyamatos fejlődés lehetne. A mostani tantervet gyakran érte az a kritika, hogy túl sok az ismeretanyag, kevés lehetőség van a beszélgetésre, a hit ébresztésére, mélyítésére – így mindenképpen változtatni kellett rajta. Másrészt, ha azt akarjuk, hogy a hittanórák izgalmasak és érdekesek legyenek, akkor már a tantervben is helye kell, hogy legyen az izgalmas és érdekes témáknak.
A köznevelési törvény külön adalék a tantervi fejlesztőmunkához, hiszen a hittan még inkább „versenyhelyzetbe” kerül. A világi erkölcstan tanításában izgalmas témák, izgalmas feldolgozási lehetőségek vannak jelen, amihez gyorsan el fognak készülni a magas színvonalú könyvek is. Amikor a hittan alternatív választási lehetőség a gyerekek számára, erre is gondolnunk kell, és a tankönyveinket, segédleteinket is érdemes átnéznünk.
- A tantervet a zsinat fogadja el, időben elkészülhetnek az új tankönyvek, munkafüzetek?
- November 15-16-án lesz az őszi zsinati ülésszak, amin a tanterv témája előkerül. Jövő szeptemberben az első és az ötödik osztály kezd az új keretek szerinti hittanórán, így a legsürgetőbb az ő évfolyamaikra az anyagok elkészítése. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy megfelelő költségvetési fedezet álljon rendelkezésre a tankönyvek és segédanyagok készítéséhez. Ha megvan mind a pénz, mind pedig az a munkacsoport, akik a tankönyveket készítik, akkor van esély arra, hogy folyamatosan készüljenek az anyagok.
- Az új tanterv munkaanyagában észrevehető, hogy sokkal kisebb az ismeretanyag. Milyen célok vezérelték a készítőket?
- Valóban cél volt a jelenlegi ismeretközpontúság és a túlzsúfoltság megszüntetése. Kevesebb bibliai történet szerepel a tematikában, és nagyobb azon a hangsúly, hogy a gyermekek megérezzék az Istennel való kapcsolat jó ízét. Ez a legfontosabb: megérezni és megtapasztalni Isten szeretetét. Ha megérinti őket a Szentháromság Isten kegyelme, akkor lehet, hogy kevesebb bibliai történetet fognak tudni az év végére a korábbiaknál, de ezek nem pusztán sztoriként, hanem élő Igeként jutnak el hozzájuk. Persze egy tanterv nem adhat hitet, ahogyan a hittanóra sem. Mégis, a tanterv sokat tehet azért, hogy a hittanóra ne rossz iskolás tudás-hajszolás legyen, hanem a hitre bátorítás alkalma. Saint-Exupéry, a Kis herceg írója mondta a következőt „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” A hittanóra is szólhat erről: nem bibliai történetek sokaságát kell a gyerekre rázúdítani, hanem föl kell kelteni a vágyakozást Isten szeretete iránt.
Ugyanakkor a kevesebb ismeretanyag révén van idő a megállásra, beszélgetésre, közösen gondolkodásra. A mindennapi életkérdéseik, lehetőségeik, örömeik és félelmeik előkerülhetnek a hittanórákon, melyekre Isten útmutatását kaphatják. Természetesen nem kioktató és erőszakolt módon, hanem inkább arra mutathatunk rá, hogy Istennek üzenete van az egész életükre és az ő mindennapjaikra is. Így tehát nagyobb teret kap az erkölcstan. Az etikai kérdések mellett nagy szerepe van még a református gyülekezetek világába bevezetésnek is. Ma már egyáltalán nem természetes, hogy a gyermekek számára ismerős a gyülekezet élete. Több olyan téma is előkerül, mely ebbe a világba ad betekintést, és lehetőséget ad arra, hogy a hittanóra gyülekezetépítő alkalom is legyen.
- Még nem volt példa arra, hogy ilyen széles körben megismerhetővé lett a munkaanyag. Megoszlik így a felelősség is?
- Ez utóbbi nem jutott még az eszembe, bár végül is igaz. A nyilvánosság gondolata abból származott, hogy a református hit- és erkölcstan oktatás mindannyiunk ügye és fontos szolgálata. Nagyon sok jó katechéta szolgál országszerte, akik komolyan veszik a feladatukat, és a saját lehetőségeik között viszik az Igét a gyermekekhez, fiatalokhoz. Jó őket megkérdezni és közösen gondolkodni! Már az is egy új koncepció, hogy valóban egy munkacsoport közös munkájaként jött létre az elkészült anyag, ahol mindenki hozta a maga tapasztalatát, tudását, szemléletmódját. Teljesen leképezni nem tudtuk az egyházunkat, míg az országos véleményezés során mindenki hozzászólhatott, aki érintve érezte magát.
A felelősség megoszlása annyiból jogos, hogy a jó hittan tanterv mindannyiunk számára fontos. Jelenleg katechétáink közel 25-30%-a használja 14 év elteltével is a tantervet. Ez igen szomorú arány. Sokan arra hivatkoznak, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, ill. nem használhatóak a tankönyvek sem a számukra. Remélem, hogy most elkészülhet az a váz, amit mindenki magáénak tud mondani.
- Az óvodai hitoktatás és a konfirmáció miért maradt ki ebből a nagy munkafolyamatból?
- A konfirmáció kimaradásának oka az a zsinati határozat volt, mely a Doktorok Kollégiumának kezébe tette a konfirmációs megújítás átgondolásának kérdését. Így a munkacsoport úgy döntött, hogy készüljön el előbb a tudományos háttér hozzá, és közben formálódik majd a tantervi anyag is. Az óvodai hitre nevelés pedig azért maradt ki a folyamatból, mert az egy teljesen más terület, mint az iskolai hittanoktatás. Külön munkacsoportra lenne szükség, akik jól ismerik az óvodás gyermekeket és hiteles, jól használható tantervet tudnak számukra készíteni.
- A 2013-as tanévtől a hittan bekerül a tantárgyak sorába, azaz osztályozva lesz. A lelkipásztor vagy hitoktató ott lehet majd az iskola osztályozó konferenciáján, hiszen a bizonyítványba bekerülő jegyet a tantestület „hagyja jóvá”?
- A hitoktató és a lelkész nem az iskola, hanem a gyülekezet vagy az egyházmegye alkalmazásában fog állni továbbra is. Mivel azonban ő adja a jegyet a gyerekeknek, ezért valószínűleg lehetőséget kell az iskolának adni arra, hogy az osztályozó értekezleten jelen legyen. Sok részlet nem került még pontosításra és kidolgozásra, ezekről biztosan születni fog rendelet az elkövetkezendő időszakokban.
- 2013. május 20-ig kell felmérni az iskoláknak, hogy az új tanévtől ki a választja református hittant az 1. és 5. osztályokban? Ez nagyon fontos, hiszen addig mi, reformátusok sem tétlenkedhetünk. Milyen gyakorlati útmutatást javasol a Református Pedagógiai Intézet?
- Az interjú elején szó volt a bizonytalanságról és félelmekről. Segíteni szeretnénk ebben, ezért készül egy részletes ütemterv-javaslat is, melyet az októberben rendezendő egyházmegyei katechetikai előadók találkozóján mutatunk majd be. Néhány gondolat azonban abból, hogy mit is lehet addig is kezdeni! Bár jogos a bizonytalanság, félni nem érdemes. Az új helyzet sok jó lehetőséget is hordoz magában! Már most, a tanévnyitó istentiszteleteken lehetőség van fölhívni a szülők figyelmét arra a lehetőségre, hogy a jövő évtől kötelezően választania kell a gyermeknek. Szívükre helyezhetjük azt, hogy kérhetik gyermekük számára a református hittanórák választásának lehetőségét. Ezen kívül érdemes megtervezni az elkövetkezendő éveinket. Természetesen nem vagyunk jósok, így nem tudhatjuk előre, hogy pontosan milyen létszámú gyermekcsapat fog jelentkezni egy-egy hittanórára. De arra lehetőség van, hogy szétnézzünk a községben, városban, és összegyűjtsük a következő adatokat:
• Állami iskolák – óvodák az adott helyen
• Mennyi 1. és 5. osztály indul a 2013/2014-es tanévben az adott iskolában?
• Kik azok a gyerekek, akik részt vettek már az előző évben is hitoktatásban, és számíthatunk rájuk a következő évben? (A jelenleg 4. osztályosok lesznek a következő év 5. osztályosai)
• A helyi óvodából várhatóan mennyien jelentkeznek a helyi általános iskolába? (Több óvoda és iskola esetén érdemes megkérdezni az iskolák vezetőségét. Ők végeznek felméréseket erről mindig.)
• Ha az óvodában is tartunk foglalkozásokat, jelezhető a szülők felé, hogy református hittan indul a következő évben a környékbeli iskolában is, ahová írathatják a gyermeküket. (Akik most nagycsoportosok, azok lesznek a jövő év elsősei).
• Kikalkulálhatjuk, hogy kb. mennyi új csoport indul a következő évben.
Természetesen ez egy hosszabb távú tervezést igényel. Ebben mindenképpen szeretnénk majd egy jól átlátható, könnyen kezelhető táblázattal segíteni a református lelkipásztorok, és az egyházmegyék espereseinek munkáját. A tervezésen kívül érdemes folyamatosan tájékozódni. A MRE központilag szeretné segíteni szolgálattevőinek munkáját, ezért a www.református.hu-n folyamatosan frissülni fognak a témával kapcsolatos cikkek. Készül a leggyakoribb kérdések-válaszok listája, mely szintén itt lesz megtekinthető (kérdezni is lehet majd).
- Visszatérve a tantervhez, elhangzott célként, hogy a gyermekek egy új tudásfogalommal fognak ismerkedni: református módra érzékelni, reagálni. Mit értenek ezen?
- Az új tudásfogalom a tantervben ennél szélesebb körű. A református módra való reagálás egy szelete csak, mely a református identitástudat fejlődéséhez – fejlesztéséhez kapcsolódik. A tanterv törekszik arra, hogy a magyar reformátusság alapjaira rámutasson, így segíti azt, hogy a gyermekeink belelássanak abba, mit jelent magyar reformátusnak lenni. Kezdődjön azzal, hogy az „áldás-békesség” köszöntést tanulják meg a gyermekek, és eljussanak a reformátori alapelvekig is.
Kósa Enikő
- Sok kérdés még nincs teljesen letisztázva, illetve csak részben van meg rájuk a válasz, így teljesen érthető a szolgálattevők bizonytalansága. Református hittan esetében a legfontosabb változás az új köznevelési törvény általi lehetőség, mely szerint 2013. szeptember 1-jétől kötelező lesz az erkölcstan az állami általános iskolákban, mely kiváltható a szabadon választott felekezeti hit- és erkölcstan órákkal. Ez felmenő rendszerben kerül bevezetésre, tehát a jövő év először az elsős és az ötödik osztályos tanulókat fogja majd érinteni. Elég sok változást hoz ez magával. Egyrészt – reménység szerint – a hittanórák kikerülnek a késő délutáni szabadidős tevékenységek közül, másrészt, ha ugyanabban az időben a többiek is órán vannak (akár erkölcstanon, akár más felekezetű hittanórán), akkor nincs meg az a rossz érzés sem a gyermekekben, hogy ők lemaradtak valami jó játéklehetőségről stb.
Tartalmilag és formailag változásként jelentkezik az, hogy a hittancsoportok szervezési határideje korábbra tolódik. A leendő elsősök szüleinek már a beiratkozáskor dönteniük kell, míg a negyedik osztályosok (a következő év ötödikesei) is május 20-ig eldöntik, hogy milyen órán akarnak részt venni. Hosszú távon egyszerűsíti ez a jelentkezéseket és a csoportok szervezését, hiszen szeptembertől rendben elkezdhető a hittanórán.
- A törvényalkotó alaposan megkavarta az eddigi gyakorlatot, elég nehéz lesz ehhez alkalmazkodni, miért kellett még a tantervet is átírni?
- A hit- és erkölcstan tanterv felülvizsgálata és átgondolása jóval korábban indult, mint ahogyan megszületett az új törvényi szabályozás. Mivel jelenlegi gyakorlatunk 14 éves múltra tekint vissza, elég sok a visszajelzés és tapasztalat. Igen sok kritika érkezett, melyek alapján a Zsinat úgy határozott 2010-ben, hogy a tantervet fölül kell vizsgálni, és újat kell készíteni. Az igazán járható megoldás az lenne a tantervfejlesztésben, ha egy állandó katechetikai bizottság minden évben összegezné a beérkezett visszajelzéseket, és 2-4 évente a mindennapi gyakorlat, valamint a módszertani, szakmai fejlődés lehetőségei alapján elvégezné a „simításokat” a tantervi anyagon. Akkor folyamatos fejlődés lehetne. A mostani tantervet gyakran érte az a kritika, hogy túl sok az ismeretanyag, kevés lehetőség van a beszélgetésre, a hit ébresztésére, mélyítésére – így mindenképpen változtatni kellett rajta. Másrészt, ha azt akarjuk, hogy a hittanórák izgalmasak és érdekesek legyenek, akkor már a tantervben is helye kell, hogy legyen az izgalmas és érdekes témáknak.
A köznevelési törvény külön adalék a tantervi fejlesztőmunkához, hiszen a hittan még inkább „versenyhelyzetbe” kerül. A világi erkölcstan tanításában izgalmas témák, izgalmas feldolgozási lehetőségek vannak jelen, amihez gyorsan el fognak készülni a magas színvonalú könyvek is. Amikor a hittan alternatív választási lehetőség a gyerekek számára, erre is gondolnunk kell, és a tankönyveinket, segédleteinket is érdemes átnéznünk.
- A tantervet a zsinat fogadja el, időben elkészülhetnek az új tankönyvek, munkafüzetek?
- November 15-16-án lesz az őszi zsinati ülésszak, amin a tanterv témája előkerül. Jövő szeptemberben az első és az ötödik osztály kezd az új keretek szerinti hittanórán, így a legsürgetőbb az ő évfolyamaikra az anyagok elkészítése. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy megfelelő költségvetési fedezet álljon rendelkezésre a tankönyvek és segédanyagok készítéséhez. Ha megvan mind a pénz, mind pedig az a munkacsoport, akik a tankönyveket készítik, akkor van esély arra, hogy folyamatosan készüljenek az anyagok.
- Az új tanterv munkaanyagában észrevehető, hogy sokkal kisebb az ismeretanyag. Milyen célok vezérelték a készítőket?
- Valóban cél volt a jelenlegi ismeretközpontúság és a túlzsúfoltság megszüntetése. Kevesebb bibliai történet szerepel a tematikában, és nagyobb azon a hangsúly, hogy a gyermekek megérezzék az Istennel való kapcsolat jó ízét. Ez a legfontosabb: megérezni és megtapasztalni Isten szeretetét. Ha megérinti őket a Szentháromság Isten kegyelme, akkor lehet, hogy kevesebb bibliai történetet fognak tudni az év végére a korábbiaknál, de ezek nem pusztán sztoriként, hanem élő Igeként jutnak el hozzájuk. Persze egy tanterv nem adhat hitet, ahogyan a hittanóra sem. Mégis, a tanterv sokat tehet azért, hogy a hittanóra ne rossz iskolás tudás-hajszolás legyen, hanem a hitre bátorítás alkalma. Saint-Exupéry, a Kis herceg írója mondta a következőt „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” A hittanóra is szólhat erről: nem bibliai történetek sokaságát kell a gyerekre rázúdítani, hanem föl kell kelteni a vágyakozást Isten szeretete iránt.
Ugyanakkor a kevesebb ismeretanyag révén van idő a megállásra, beszélgetésre, közösen gondolkodásra. A mindennapi életkérdéseik, lehetőségeik, örömeik és félelmeik előkerülhetnek a hittanórákon, melyekre Isten útmutatását kaphatják. Természetesen nem kioktató és erőszakolt módon, hanem inkább arra mutathatunk rá, hogy Istennek üzenete van az egész életükre és az ő mindennapjaikra is. Így tehát nagyobb teret kap az erkölcstan. Az etikai kérdések mellett nagy szerepe van még a református gyülekezetek világába bevezetésnek is. Ma már egyáltalán nem természetes, hogy a gyermekek számára ismerős a gyülekezet élete. Több olyan téma is előkerül, mely ebbe a világba ad betekintést, és lehetőséget ad arra, hogy a hittanóra gyülekezetépítő alkalom is legyen.
- Még nem volt példa arra, hogy ilyen széles körben megismerhetővé lett a munkaanyag. Megoszlik így a felelősség is?
- Ez utóbbi nem jutott még az eszembe, bár végül is igaz. A nyilvánosság gondolata abból származott, hogy a református hit- és erkölcstan oktatás mindannyiunk ügye és fontos szolgálata. Nagyon sok jó katechéta szolgál országszerte, akik komolyan veszik a feladatukat, és a saját lehetőségeik között viszik az Igét a gyermekekhez, fiatalokhoz. Jó őket megkérdezni és közösen gondolkodni! Már az is egy új koncepció, hogy valóban egy munkacsoport közös munkájaként jött létre az elkészült anyag, ahol mindenki hozta a maga tapasztalatát, tudását, szemléletmódját. Teljesen leképezni nem tudtuk az egyházunkat, míg az országos véleményezés során mindenki hozzászólhatott, aki érintve érezte magát.
A felelősség megoszlása annyiból jogos, hogy a jó hittan tanterv mindannyiunk számára fontos. Jelenleg katechétáink közel 25-30%-a használja 14 év elteltével is a tantervet. Ez igen szomorú arány. Sokan arra hivatkoznak, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, ill. nem használhatóak a tankönyvek sem a számukra. Remélem, hogy most elkészülhet az a váz, amit mindenki magáénak tud mondani.
- Az óvodai hitoktatás és a konfirmáció miért maradt ki ebből a nagy munkafolyamatból?
- A konfirmáció kimaradásának oka az a zsinati határozat volt, mely a Doktorok Kollégiumának kezébe tette a konfirmációs megújítás átgondolásának kérdését. Így a munkacsoport úgy döntött, hogy készüljön el előbb a tudományos háttér hozzá, és közben formálódik majd a tantervi anyag is. Az óvodai hitre nevelés pedig azért maradt ki a folyamatból, mert az egy teljesen más terület, mint az iskolai hittanoktatás. Külön munkacsoportra lenne szükség, akik jól ismerik az óvodás gyermekeket és hiteles, jól használható tantervet tudnak számukra készíteni.
- A 2013-as tanévtől a hittan bekerül a tantárgyak sorába, azaz osztályozva lesz. A lelkipásztor vagy hitoktató ott lehet majd az iskola osztályozó konferenciáján, hiszen a bizonyítványba bekerülő jegyet a tantestület „hagyja jóvá”?
- A hitoktató és a lelkész nem az iskola, hanem a gyülekezet vagy az egyházmegye alkalmazásában fog állni továbbra is. Mivel azonban ő adja a jegyet a gyerekeknek, ezért valószínűleg lehetőséget kell az iskolának adni arra, hogy az osztályozó értekezleten jelen legyen. Sok részlet nem került még pontosításra és kidolgozásra, ezekről biztosan születni fog rendelet az elkövetkezendő időszakokban.
- 2013. május 20-ig kell felmérni az iskoláknak, hogy az új tanévtől ki a választja református hittant az 1. és 5. osztályokban? Ez nagyon fontos, hiszen addig mi, reformátusok sem tétlenkedhetünk. Milyen gyakorlati útmutatást javasol a Református Pedagógiai Intézet?
- Az interjú elején szó volt a bizonytalanságról és félelmekről. Segíteni szeretnénk ebben, ezért készül egy részletes ütemterv-javaslat is, melyet az októberben rendezendő egyházmegyei katechetikai előadók találkozóján mutatunk majd be. Néhány gondolat azonban abból, hogy mit is lehet addig is kezdeni! Bár jogos a bizonytalanság, félni nem érdemes. Az új helyzet sok jó lehetőséget is hordoz magában! Már most, a tanévnyitó istentiszteleteken lehetőség van fölhívni a szülők figyelmét arra a lehetőségre, hogy a jövő évtől kötelezően választania kell a gyermeknek. Szívükre helyezhetjük azt, hogy kérhetik gyermekük számára a református hittanórák választásának lehetőségét. Ezen kívül érdemes megtervezni az elkövetkezendő éveinket. Természetesen nem vagyunk jósok, így nem tudhatjuk előre, hogy pontosan milyen létszámú gyermekcsapat fog jelentkezni egy-egy hittanórára. De arra lehetőség van, hogy szétnézzünk a községben, városban, és összegyűjtsük a következő adatokat:
• Állami iskolák – óvodák az adott helyen
• Mennyi 1. és 5. osztály indul a 2013/2014-es tanévben az adott iskolában?
• Kik azok a gyerekek, akik részt vettek már az előző évben is hitoktatásban, és számíthatunk rájuk a következő évben? (A jelenleg 4. osztályosok lesznek a következő év 5. osztályosai)
• A helyi óvodából várhatóan mennyien jelentkeznek a helyi általános iskolába? (Több óvoda és iskola esetén érdemes megkérdezni az iskolák vezetőségét. Ők végeznek felméréseket erről mindig.)
• Ha az óvodában is tartunk foglalkozásokat, jelezhető a szülők felé, hogy református hittan indul a következő évben a környékbeli iskolában is, ahová írathatják a gyermeküket. (Akik most nagycsoportosok, azok lesznek a jövő év elsősei).
• Kikalkulálhatjuk, hogy kb. mennyi új csoport indul a következő évben.
Természetesen ez egy hosszabb távú tervezést igényel. Ebben mindenképpen szeretnénk majd egy jól átlátható, könnyen kezelhető táblázattal segíteni a református lelkipásztorok, és az egyházmegyék espereseinek munkáját. A tervezésen kívül érdemes folyamatosan tájékozódni. A MRE központilag szeretné segíteni szolgálattevőinek munkáját, ezért a www.református.hu-n folyamatosan frissülni fognak a témával kapcsolatos cikkek. Készül a leggyakoribb kérdések-válaszok listája, mely szintén itt lesz megtekinthető (kérdezni is lehet majd).
- Visszatérve a tantervhez, elhangzott célként, hogy a gyermekek egy új tudásfogalommal fognak ismerkedni: református módra érzékelni, reagálni. Mit értenek ezen?
- Az új tudásfogalom a tantervben ennél szélesebb körű. A református módra való reagálás egy szelete csak, mely a református identitástudat fejlődéséhez – fejlesztéséhez kapcsolódik. A tanterv törekszik arra, hogy a magyar reformátusság alapjaira rámutasson, így segíti azt, hogy a gyermekeink belelássanak abba, mit jelent magyar reformátusnak lenni. Kezdődjön azzal, hogy az „áldás-békesség” köszöntést tanulják meg a gyermekek, és eljussanak a reformátori alapelvekig is.
Kósa Enikő