A nemzet megmaradása a nevelés értékrendjétől és a tudomány művelésétől függ – hangsúlyozta előadásában Ábrám Tibor, aki elsőként a Kárpát-medencei református iskoláztatási rendszerbe nyújtott betekintést. Beszédében kitért a Magyar Református Egyházat alkotó egyháztestekre, a testvérkerületekben működő, egyházi fenntartású intézményekre, de két szervezet, a Keresztyén Iskolák Nemzetközi Szövetsége (ACSI) és az Európai Keresztyén Oktatók Szövetsége (EurECA) munkáját is méltatta. A főgondnok részletes tájékoztatót adott a Tiszáninneni Református Egyházkerület oktatási programjáról is. A keresztyén nevelés három pillérét, a családot, a gyülekezetet és az iskolát emelte ki. Mint mondta,ezen közösségek szoros együttműködése a stabilitást biztosítja.

A megkeresztelt embernek joga van a keresztyén neveléshez – ezt mondta Gubala Róbert a Katolikus Egyház iskoláztatási elveiről és gyakorlatáról szóló előadásában. A római katolikus esperes aláhúzta, hogy nemcsak a szülőknek, hanem a lelkipásztoroknak is kötelességük, hogy a gyerekek keresztyén neveléséről gondoskodjanak. Emellett törekedni kell a fiatalok fizikai, szellemi és erkölcsi képességeinek felerősítésére, azok harmonikus kibontakoztatására, valamint a társadalmi életben való részvétel felkészítésére – fűzte hozzá. Rávilágított, hogy az úgynevezett „semleges” iskolák abban különböznek a keresztyén oktatási intézményektől, hogy ez utóbbiban foglalkoznak a létezés végső értelmének kérdésével.

Szőnyi István presbiter, önkormányzati képviselő az állami közoktatás mai kérdéseiről és a Nemzeti köznevelésről szóló törvényről számolt be részletesen. A képviselő kifejtette a törvény célját, miszerint az a fiatalok értelmi fejlesztését, önálló életvitelre való nevelését, a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást szolgálja. Szólt továbbá a közoktatási intézmények alapításának feltételeiről és folyamatáról, az egyházi intézményekre vonatkozó jogszabályokról, de beszélt a hittan és az erkölcstan oktatásáról, a pedagógusokat érintő óraszám-változásokról, illetve az egyházi intézmények normatív támogatásáról is.

Olyan intézményt szeretnénk indítani, amely épít a református hagyományokra – ezt mondta Deák István a tavaly májusban alapított Petőfi Sándor Református Általános Iskola feladatairól. Az egyházkerület által fenntartott intézmény fölmenő rendszerben, a tervek szerint első négy osztállyal kezdi el működését Sátoraljaújhelyen – tájékoztatott az igazgató, aki azzal is buzdította a jelenlévőket, hogy reménység szerint később a többi osztályt is el tudják majd indítani. A tantervet ismertetve felhívta a figyelmet a számítástechnikai ismeretek fontosságára, a nyelvoktatásra, az egészséges életmódra és a környezet-tudatosságra való nevelésre, majd átfogóan szólt a pedagógusokkal szembeni szakmai elvárásokról is. Deák István továbbá elmondta, hogy az intézmény őszi indulása előtt szükség van a már meglévő épület felújítására és berendezésére.

A tanulmányi napon dr. Kádár Ferenc lelkipásztor arról beszélt, hogy a sátoraljaújhelyi gyülekezet mindig nagyon fontosnak tartotta, hogy gondoskodjon a felnövekvő nemzedékről. Az iskola önálló lesz, de nem lesz egyedül, hiszen életét meghatározzák majd azok a közösségek, amelyekhez tartozni fog – fogalmazott a lelkész, aki itt kiemelte a gyülekezettel, illetve a sárospataki intézményekkel való együttműködés szerepét. Dr. Kádár Ferenc hangsúlyozta az ökumenikus nyitottságot is, végül úgy szólt: fontos, hogy a református iskolában ne csak liturgikus alkalmak legyenek, hanem a hit és a cselekedet együttesen jelenjen meg az intézményben.

Kojsza Péter