Az ember sok mindenre szán időt. Sok divatos és haszontalan időtöltése van fiatalnak és idősnek egyaránt. Az olvasás ma egyáltalán nem divatos, a fiatalok nagy része nem szeret vagy nem akar olvasni. Bibliát sem! De tegyük csak fel a kérdést magunknak, akik a középkorú vagy az idősebb generációhoz tartozunk: olvastunk eleget nekik mesét, verset, Igét, hogy szeressék?

Aki február utolsó hétvégéjén a Miskolc-Avasi Egyházközség gyülekezeti termében felolvasóként vagy hallgatóként eltöltött pár órát, olyan hagyaték birtokosává lett, ami ünneppé teheti és beragyoghatja a szürke hétköznapokat, melegséget vihet a rideg kapcsolatokba, és reményt adhat arra, hogy minden bizonytalanság ellenére van bizonyossága annak, akinek van hite. Ma ez sem divat! Mert az ember eljátszotta a bizalmat, visszaélt a szeretettel, nem tudja mit jelent az önzetlenség. Az Ige szerint „megkövéredett a nép szíve, … hogy fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.” (Máté 13:15) Erről a 26 óráról azt is mondhatnám, a gyógyulás lehetősége volt. Mert üzeneteket hoztunk és üzeneteket vittünk tovább. Üzeneteket az életről. Olyanokat, amelyeket olykor megkönnyeztünk, máskor mosolyt csalt az arcunkra, és gyógyultunk. Gyógyult a lelkünk, a hitünk, mert apró csodákat éltünk meg. Nem nagyokat, csak olyan hétköznapiakat, amilyenekről Reményik írt. Szitáló, halk sziromcsodákat, de rajtuk át Isten szólt, jövök – és te ember jöhetsz felém! Jöhetsz, mert gyógyulásra van szüksége az életednek, a népnek és nemzetnek. Nálam van gyógyulás! Ez az üzenet hangzott a Kárpát-medencében 46 helyszínen, sőt Floridában és Ausztráliában is. Ebben az évben immár ötödik alkalommal. Magyarok adták tovább egymásnak, akik hagyatékot hordoznak és őriznek. Magyarok, akiknek szívében ott lángol a Lélek tüze, hogy tovább adják az örömhírt, amit Wass Albert olyan szépen megfogalmazott: „Ha nemcsak hiszed, de tudod is az Istent, az Isten ereje benned van, és hegyeket tudsz mozdítani vele! … Fegyvernek nem lesz hatalma rajtad, s elkárhozik, ki veled perbe száll. Ez az Úr népének hagyatéka, kiknek igazsága, erénye és tudása Őtőle való…!”

Hangóné Birtha Melinda lelkipásztor Miskolc-Avas