Az európai protestáns egyházak közösségének konferenciáját – melynek „Szentírás, hitvallás, Egyház” elnevezése is lényegretörő – egy közel 20 oldalnyi francia nyelvű munkaanyag-dokumentum alapján tartották Strassburgban, a Szent Tamás Központban, az Európa Parlament közvetlen szomszédságában. A munkaanyag az idén, 2012-ben kerül végleges formában elfogadásra ajánlva e közösség alkotó tagjai, a protestáns egyházak elé. A konferenciának 70 résztvevője volt, így neves teológusok, mint A. Birmelé, G. Monet, F. Clavairoly, E. Cuvillier, E. Parmentier, L. Schlumberger, P. Bühler professzorok és egyházi vezetők, továbbá franciaországi lelkészek (Örömteli találkozásra került sor az éviani lelkésznővel, aki debreceni theológa volt) és világiak. Ehhez a 70 fős konferenciához csatlakozott az európai testvéregyházak lelkészképviselőiből formálódott 12 fős munkacsoport különböző európai országok protestáns egyházaiból, közöttük hazánkból Némethné Sz. Tóth Ildikó balatonkenesei és e sorok írója, Várady Zsolt radostyán-kondói lelkészek, de képviselte magát az olaszországi valdens egyház, a spanyol evangéliumi egyház, a cseh testvéregyház, a német tartományi egyesült protestáns egyház, az elzászi evangélikus egyház és a francia hugenották leszármazottainak egyháza.
A lelkészi munkaközösség már 10-én estétől, a megérkezés, vacsora és rövid bemutatkozás után elkezdte a munkát. Témánk az volt, lehet-e, kell-e ma (református) hitvallást írni, szerkeszteni. Ha igen, kívánatos-e az, és milyen legyen? André Birmelé professzor elmondta nekünk, hogy a történelemben soha senki nem ült úgy le, hogy hitvallást írjon. Mindig a történelmi környezet hozta azt, hogy egy megfogalmazott, hitet kifejező vallomás később hitvallássá legyen egy-egy egyházi közösségben. Mi mégis megpróbáltuk, s 3 kiscsoportban elkészítettünk 3 hitvallást. Ezek közül az egyiket 2 strassburgi egyházközség vasárnapi istentiszteletén fel is olvastuk (Bouclié református templomában, Kálvin egykori prédikálóhelyén és a Saint Guillaume evangélikus egyházközségekben). Továbbá fontos kérdéseink voltak még: a Szentírás tekintélyének fontossága a mai emberek életében, azaz, olvassuk-e Isten igéjét, és ha igen, kötelességből vagy örömmel. Megállapítottuk, hogy a protestáns egyházak közötti megosztottság okai ma főleg etikai kérdésekből fakadnak. Fontos az európai protestáns egyházak további kölcsönös közeledése egymás felé, az együtt növekedés azzal a céllal, hogy Krisztus evangéliumának még hitelesebb hirdetői legyenek. Ez a törekvése a Leuenbergi Konkordátumot 1973-ban aláírt egyházaknak. A Konkordátum 3 főbb pontja: aláírói kölcsönösen elismerik egymást egyháznak, közösséget vállalnak az Igében és Sákramentumban, továbbá lelkészeiknek egymás között az egyházakban átjárhatóságot biztosítanak.
A 12 fős nemzetközi lelkészi csoportnak külön is előadói, szakmai vezetői, professzorai voltak: Didié Halter Svájcból (a hitvallás státusza, a hitvallás a Bibliában, a történelemben); a már említett André Birmelé pedig a református egyházakban a hivallás szerepéről beszélt (hivatkozva a Barmeni Hitvallásra vagy a Dél-Afrikai Hitvallásra); csütörtöktől Francois Clavairoly párizsi lelkész vezetésével próbáltuk megfogalmazni mai hitvallásunkat 3 kiscsoportban. Szombat délután, a közös nagy kollokvium (konferencia) után levontuk a konklúziót munkánkról, összesítettük eredményeinket. Vasárnap délelőtt a strassburgi egyházközségekben aktívan vettünk részt az istentiszteleteken, délután pedig megnéztük a csodálatos város nevezetességeit, a katedrálist, este orgonakoncerten voltunk egy orthodox luteránus templomban, este pedig a már 9 főre apadt kis csapat búcsúvacsoráját költötte el a bouclié-i gyülekezet termében.
Megköszönöm a Magyarországi Református Egyház Zsinata Külügyi Osztályának és a vendéglátó Franciaországi Református Egyháznak a lehetőséget, hogy ott lehettünk, és újabb teológiai gondolatokkal gazdagodva térhettünk haza.
Várady Zsolt lelkipásztor
Radostyán-Kondó, 2012. február 28.