A presbiteri konferencia alaptémája a család fogalom köré összpontosult. Az előadások különböző résztémákról szóltak: a tizenévesek a családban, presbiter a családban, család az Újszövetségben, vagy: krízis a családban és a családpolitika ma Magyarországon. Jó volt hallani a nagycsalád öröméről és gondjairól – egy lelkésznő volt az előadó és belefoglalta a saját tapasztalatait: életüket a nagy családjukban.

Ezek az előadások és esti evangelizációk mind erőforrások a hívő ember számára. Szükség van hálaadásra az elmúlt év eredményeiért és arra, hogy kérjük Istentől az új erőt a további feladatok megoldásához, hiszen sem a családon belül, sem a társadalom által okozott gondok enyhítése nem megy magától, csak ha kérjük Istenünk segítségét a problémák megoldására. Sokszor érezzük úgy, hogy már nem bírjuk tovább a terhet, de azt is megtapasztaljuk, hogy csak annyi terhet rak ránk az Isten, amennyit elbírunk.

Ezért is kell, hogy legyenek ilyen lelki képző alkalmak, ahol egymás terhét is hordozzuk, vagy együttesen megkönnyítjük. Kérjük, áldja meg az Isten az ő nevében összejövő közösséget és a világban szétszóratásban élő valamennyi magyart!

Az Úr legyen a mi őriző pásztorunk! Áldást hordozó Ige legyen a Máté 18,20 a konferencia minden résztvevőjére: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”

Sajtos László egyházmegyei gondnok, Tiszaladány/Tokaj