A kiállítás az elmúlt 200-250 év történéseinek lenyomatát képezi, hiszen a történelem viszontagságai következtében a korábbi dokumentumok részben, vagy egészben megsemmisültek, anyaga több részből állt össze: egyrészt a saját archívumunkból való, melyet öreg lévays diákok adományozták az elmúlt évtizedekben iskolánknak.
Köszönettel tartozunk dr. Dienes Dénes professzor úrnak, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei igazgatójának, akitől engedélyt kaptunk arra, hogy a helyszínen fotókat készíthessünk, és több dokumentumot el is hozhattunk ide Miskolcra, így a tárolókban, eredetiben is elhelyezhettünk néhányat ezek közül.
Sokat segített iskolánk egykori tanára, Csanálossi Béla tanár úr, aki a miskolci levéltári anyagot nézte át és rendszerezte, valamint Békési Gábor, a Herman Ottó Múzeum irodalomtörténeti részlegének munkatársa, aki a kiállítás Lévay József munkásságával foglalkozó részét állította össze. Köszönjük továbbá dr. Rémiás Tibornak, a Herman Ottó Múzeum történeti gyűjtemény vezetőjének szakmai tanácsadását.
A kiállítás megrendezését egy hosszú és alapos kutatómunka első lépésének tekintjük, melyet a következő években folytatni kívánunk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a gimnázium történetének itt-ott meglévő dokumentumait és tárgyi emlékeit felkutassuk, rendszerezzük, a hozzáértők és a laikusok számára egyaránt hozzáférhetővé tegyük.
A megnyitó után az érdeklődők megtekinthették a tárolókban, paravánokon kiállított évkönyveket, okleveleket, korabeli dokumentumokat, régi tablókat, jelvényeket, bizonyítványokat.
A kiállítást követő hetekben minden osztálynak lehetősége nyílt arra a történelem és az osztályfőnöki órák keretében, hogy kitöltsön egy feladatlapot, amely gimnáziumunk történelméről szólt. A versenynek nagyon jó közösségépítő hatása volt, hiszen a kiállított dokumentumok, tárgyak tanulmányozása során kölcsönösen segíthettük egymást. A megmérettetés másik célja az volt, hogy megismerjük iskolánk múltját, ahol a mindennapjainkat töltjük, hiszen ez minden tanulónak kötelessége és szívügye.
Ezek után büszkén adhatjuk át megszerzett ismereteinket és tapasztalatainkat leendő lévays társainknak, hogy ők is tovább tudják vinni iskolánk hírnevét.
Ezzel is megköszönjük Istennek azt a csodálatos munkáját, melyet generációról generációra véghezvitt ezen intézmény falai között.