- Honnan érkezett hozzánk Mambo lelkipásztor úr?
- Malawiból érkezetem, Közép-Afrika északi részéről. Az országom négy ország között fekszik: Tanzánia, Mozambik, Zambia és a Dél-Afrikai Köztársaság öleli közre.
- Milyen volt az útja Magyarországra?
- Két napot vett igénybe. Repülővel utaztam Lilongwe-ből (Malawi) Nairobiba (Kenya). Innen repültem Párizsba és utána Budapestre. Összesen 9000 km-t utaztam, ami nagyon fárasztó volt.
- Milyen nyelven beszélnek Malawiban? Tudjuk, hogy a lelkipásztor úr angolul kiválóan beszél, de van más nyelv is Malawiban?
- A hivatali ügyintézésekben az angol a nemzeti nyelv, és az ún. chichewa (siseva) nyelv, amely a nép nyelve Malawiban. Azon kívül ezt a nyelvet használjuk az egyházban is: ezen a nyelven szól az igehirdetés és a liturgia.
- Kérem, beszéljen egy kicsit magáról és a családjáról.
- Hívő keresztyén vagyok, és három éve vagyok lelkipásztor a Presbiteriánus Egyházban. Házas vagyok, és van két gyermekünk: Rachel és Nehémiás. Nálunk egyfeleségűek az emberek, és az egyházamban az a hagyomány, hogy mindenkinek meg kell nősülnie, különben nem lehet vezetőségi tag, nem lehet presbiter és nem lehet lelkipásztor sem. Édesanyám és édesapám otthon van a feleségemmel és a gyermekeimmel. Édesapámat Limitednek, édesanyámat Veritasnak (Igazság) hívják. Édesapám földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, sok állata van.
- Az imént említette, hogy a Presbiteriánus Egyház lelkipásztora. Hol tanult teológiát?
- Malawiban a Zomba Theological College-ban tanultam teológiát, és itt kaptam lelkészi oklevelet. A Malawi Egyetemhez tartozik a teológiai kar is, de lehet itt sok minden mást is tanulni.
- Hány évig tart a teológiai oktatás a Zomba Theological College-ban?
- Négy teljes évet tanulunk itt, közvetlenül ezután gyülekezetbe kerülünk, három év lelkipásztori szolgálat után pedig, aki kap támogatást, az elmehet külföldre tanulni, például Németországba vagy most már Magyarországra is. De nem mindenkinek adatik meg az az lehetőség, hogy más országban tanuljon, csak nagyon keveseknek.
- Ha jól tudom, nagy gyülekezete van.
- Igen, körülbelül 1150 ember jár a gyülekezetünkbe. Növekvő egyház vagyunk. Évente háromszor keresztelünk: decemberben, áprilisban és augusztusban, mintegy 140 embert.
- Milyen maga a gyülekezet?
- A Presbiteriánus Egyház gyülekezeteiben nálunk mindenhol vannak az „imádkozók", akik olyan lelki ajándékokkal vannak megáldva, mint például a gyógyítás kegyelmi ajándéka, prófétálás, ördögök kiűzése és a nyelvek ajándékai. Ők imádkoznak az egyházért. Az egész egyházban megjelenik a Szentlélek ajándéka, mint ahogy az apostolok korában is.
- Vannak különleges alkalmak a gyülekezetben?
Hetente egyszer van a „Csodák napja". Ez csütörtökönként szokott lenni, és akkor hangzanak el a próféciák, Pál apostol megadott rendje szerint. Szép és illő rendben. Ilyenkor sokan meggyógyulnak súlyos betegségekből, halálos betegségekből is. És hetente egyszer az „imádkozók" kiválasztanak egy-egy házat falunként, oda betérnek és imádkoznak egész éjszaka az egyházért, Malawiért és Krisztus népéért. Szombaton és vasárnap vannak gyülekezeti alkalmaink, és minden pénteken bibliaóra.
- Milyen csoportokban folynak a bibliaórák?
- A 35 év feletti férfiaknak csütörtökön van bibliaóra, a 35 feletti nőknek pénteken, 8 és 35 év közöttieknek szombaton van a bibliaóra.
- Karácsony ünnepét is nálunk töltötte. Kérem, mondja el, hogy milyen volt számára az ünnep nálunk?
- Nagyon jól éreztem magam, persze a családom nagyon hiányzott. Karácsony szentestét Győri István professzor úrnál és családjánál töltöttem. Nagyon boldog voltam, mert életemben először láttam karácsonyfát. A másik, aminek nagyon örültem, az a hó volt. Meg is tanultam, hogyan kell hóembert építeni. Karácsony első napján Balajthy József nagytiszteletű úréknál voltam Miskolcon. Itt prédikáltam is a gyülekezetében.
- Az első vizsgaidőszakodon is túl van. Milyen tárgyakból vizsgázott, és milyen érzések maradtak meg a vizsgaidőszakkal kapcsolatban?
- Három vizsgám volt: héber, görög és latin. Ha azt mondanám, hogy a vizsgák olyan könnyűek voltak, mintha meginnék egy pohár vizet, akkor hazudnék. Azt kell mondanom, a vizsgák erősen gondolkodásra késztettek. Meglett az eredménye, minden vizsgám jelesre sikerült. Héberből egy órán keresztül szóban vizsgáztam, ami nem könnyű egy ilyen lusta diáknak.
- Sok szolgálata is volt már nálunk. Kérem, mondja el, hogy merre járt és milyen szolgálatai voltak.
- Miskolcon több gyülekezetben is szolgáltam. Prédikáltam Szerencsen is, Börzsönyi József esperes úrnál. Voltam Sárospatakon a cigány gyülekezetben. Nagyon boldogok voltak, amikor meglátták, hogy a „fekete ember" eljött hozzájuk. Tanítottam nekik egy afrikai éneket, ami arról szól, hogy ha elfogadják Jézust, akkor nagyon boldogok lesznek, és övék az örök élet. Amikor erre az énekre elkezdtem táncolni, velem táncolt kicsi és nagy egyaránt.
Nagyon jól éreztem magam, amikor Farkas Edina tanárnővel egy általános iskolába látogattunk el. A gyerekek nagy mosollyal üdvözöltek, én pedig elénekeltem nekik egy éneket. Ebben az iskolában a gyerekek nagyon okos dolgokat kérdeztek tőlem az országommal kapcsolatban. Nagyon okosak voltak. Én soha nem fogok lenézni egyetlen gyermeket sem, azért mert ő még kicsi. Sokszor okosabbak, mint némely felnőtt.
- Végezetül azt szeretném megkérdezni lelkipásztor úrtól, hogyan érzi itt magát nálunk magyar földön?
- Nagyon szép és jó ország. Sok itt az étel, és nagyon finomak. A kedvenceim közé tartozik a szőlő és az alma. Viszont nagyon hideg van. Sokan hoztak nekem kabátot és meleg ruhákat, amiért nagyon hálás vagyok. A mai napig úgy ülök be a tanórákra, hogy nagykabátot veszek fel, és csak nézem, hogy a körülöttem lévők kevés ruhában is jól érzik magukat.
A magyar emberek nagyon kedvesek. Mindenki megnéz ugyan, hogy afrikai vagyok, de én mindenkinek köszönök, és csak boldog vagyok, hogy itt lehetek Sárospatakon.
- Mi is nagyon örülünk, hogy Mambo lelkipásztor úr itt van velünk, és hogy nem csak itt tanul közöttünk, hanem mi is tanulhatunk tőle. Az Úr áldása kísérje ittléte alatt és a családját is odahaza. Köszönöm, hogy beszélgethettünk.
- Köszönöm, barátom. Nagyon sokat köszönök a magyar embereknek. Köszönet azért a hatalmas szeretetért, amivel körülvesznek. Köszönök mindent az itteni teológus hallgatóknak, köszönök mindent a tanáraimnak. Köszönöm a Magyarországi Református Egyháznak a meleg ruhákat és a sok-sok gondolkodást. Soha nem fogom elfelejteni Magyarországot és a magyar embereket. Köszönök mindent Magyarország, köszönöm neked Uram! Az Úr legyen mindannyiunkkal!
Pál László teológus hallgató