A hálaadó istentiszteletet az Abaúji Református Egyházmegye Esperese - Baksy Mária - vezette, igehirdetője Csomós József püspök úr volt, aki szolgálatát 30 éve - 1978. szeptember 8-án - itt ebben a lelkipásztori körzetben kezdte meg. Isten Igéjét a Bírák könyve 8, 22-23 alapján hirdette, mint hajdanán.

„Ezután azt mondták az izráeliek Gedeonnak: Uralkodj rajtunk te, aztán a fiad és az unokád is, mivel megszabadítottál bennünket Midján kezéből! De Gedeon így válaszolt nekik: Én nem uralkodom rajtatok, és nem fog uralkodni rajtatok a fiam sem. Az Úr uralkodjék rajtatok!"

Különös volt hallani, hogy már csak egy valaki ül a templomban, aki erre emlékezhetett. Felidézte a templom 2006. évi felújítása előtti állapotokat és méltatta a maroknyi hívő áldozatos munkáját. A harminc év ugyanarról beszél mint a 400. Valaki ott áll a dolgok mögött, Valaki cselekszik! Valaki uralkodik, ha engedjük, hogy uralkodjon. Gedeon története ma is igaz: nem emberek kezében van a jövő. A biztonság, a békesség, a jövendő, az abban van elrejtve, ha az Úr uralkodik rajtatok. A nagyszerűnek tűnő emberi megoldások helyett ma is az egyetlen jó megoldást kell követnünk, azt, hogy az Úr uralkodjék rajtunk. Így Ő fog megtalálni minden körülmények között, és minden nemzedék számára megtalálja azokat a vezetőket, akik mellé Lelke által odaáll és szabadítást, megtartást készít e helyre telepedett népének is.

Az istentisztelet keretében dr. Dienes Dénes egyetemi tanár - a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója - „Fejezetek a gyülekezet történetéből" címmel tartott minden résztvevő érdeklődésre számot tartó - és a helyieknek is sok tekintetben újat mondó - előadást; melyből az alábbiakat tudtuk meg:

„Pamlény első említése 1299, Torna várának tartozéka. Mindig kis lélekszáma volt. 1553-ban 11 háztartás, 1598-ban Rákóczi Zsigmond idején 14 ház volt. 1611 előtt Szászfa leányegyháza - Gagybátorral együtt. Az 1700-as években a fatemplom álaga a 70-es évekre teljesen elavult. 1778-ban új templomot, parókiát építettek. Ekkor építették be annak pitvarajtójába az előző templom ajtójának szemöldökfáját, melyen az 1608-as évszám olvasható. Ez ma is látható, a templom nyugati bejáratánál van beépítve.

Harangot 1822-1823-ban öntettek Eperjesen. 1864-ben aranyozott ezüst kelyhet, 1872-ben ezüst tányért ajándékozott Pamlényi Pál és neje Varannai Leopoldina (melyeket a Polgármesteri Hivatalban megrendezett kiállításon a látogatók megtekinthettek).

1777-ben Tornaszentjakab leányegyháza volt Pamlénynak.

1804-ben 139, 1900-ban 120 lélek lakik e szegény és hálátlan talajú földön. 1865-ben az egyház vagyona 49 hold föld volt, melyből a lelkészi javadalom 41 hold. Lelkész-tanítói állás 1868 után az 1907- es törvényi megszüntetéséig volt. 1910-ben szűnt meg a református iskola, ekkor 15 tanulója volt. Megemlékezett a tanár úr az 1770-1957-ig eseményig itt szolgált lelkészekről és megemlített néhány a templom építésében résztvevő, ill. ahhoz hozzájáruló családot."

A Jubileumi rendezvényt méltatta a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka, Ábrám Tibor és az Abaúji Református Egyházmegye gondnoka, Szabó László. Az ünnepi alkalmon közreműködött a Jerikó Fúvós Együttes és a Gagybátori Egyházközség Énekkara. Az istentisztelet záró, köszönő szavai Bódi Noémi lelkésznőtől hangzottak mindazok felé, akik jelenlétükkel megtisztelték a kis Csereháti falu nagy visszatekintését

Az ünnepi ebédet - gulyáslevest, süteményt - a 300-400 főnyi vendég számára a falu apraja-nagyja közös munkával készítette el. Besegítettek Szászfa, Krasznokvajda, Gagybátor szorgos kezű asszonyai, lányai is.

Köszönet a Csereháti Vadásztársaságnak és a helyi vadászoknak, akik biztosították az alapanyagot az ebéd elkészítéséhez.

A bőséges ebéd után a római katolikus templomban vándor biblia-kiállítás megnyitására került sor, a Polgármesteri Hivatalban pedig régi pamlényi tárgyakból nyílt kiállítás. A padlásokról, kamrákból összegyűjtött aratási, famegmunkálási, a háztartásban használt eszközök mellett a szebbnél szebb szőttesekben, hímzésekben gyönyörködtek a látogatók. Nagy hagyománya volt a faluban a kézi, népi hímzéses szőttesek készítésének, melynek eszközei a tila, motolla, guzsaly szinte minden régi háznál ma még megtalálható.

Délután a római katolikus templomban Veress Zoltán plébános Szentmisét mutatott be, amelyen már a Felvidékről Makrancról érkezett Népdalkör is részt vett. A nap zárásaként az ő gyönyörű énekeik csaltak könnyet az egybegyűltek szemébe és késztették közös éneklésre, táncra a kitartóan helyben maradó vendégeket.

A jubileumi ünnepség legörvendetesebb hatása az ökumenikus jellege, melyben a katolikusok, reformátusok együtt tették felejthetetlenné ezt az évfordulót, hívták haza az elszármazottakat és minden Pamlényhoz kötődő családot, barátot.

Végül álljon itt köszönet mindazoknak, akik segítettek a csodálatos nap létrejöttében!

Sándorné Dr. Fülöp Magdolna

Pamlény-Szolnok (presbiterfeleség)