Amikor felszabadult a vár és a város 1687 decemberében, elkezdődött a barokk újjáépítés, mely nem engedett teret a városban a protestantizmusnak. Házi istentiszteleti közösségként indult újra a 19. században a protestánsok - reformátusok, evangélikusok és unitáriusok közössége. Csak a 20. század harmincas éveiben épült református templom, majd evangélikus templom a városban.
Mindezek az előzmények jól jelzik azt, hogy mennyire fontos lépés volt 20 évvel ezelőtt a református, evangélikus, katolikus közeledés, mely az itt élő hívek igen szép számú gyülekezetét vonzotta az „imanyolcad" alkalmaira. Kezdettől fogva örömmel vettük a katolikus érsekségnek a megkeresését, és elfogadtuk az ökumenikus imahétre ajánlott liturgiai rendet. Húsz év óta minden év januárjában Eger számtalan katolikus templomában, a református templomban és az evangélikus templomban 160 igehirdetés hangzott el, melyet az utóbbi években a Szent István Rádió is közvetít, többször megismételve ezt az adást. Kialakult az ökumenikus imahét kapcsán az a kollegiális együttműködés a városban szolgáló lelkipásztorok, papok között, mely elengedhetetlenül fontos háttere az imaheti alkalmak megtartásának. Közösen adhattunk hálát azért minden évben, hogy Urunk számtalan akadályt lebontva hozzásegített bennünket ahhoz, hogy egymást megérteni és elfogadni akaró testvérként, barátként közeledjünk egymáshoz. Ezt a katolikus hívek és protestáns gyülekezeti tagok is látták, jó néven vették. Nekünk, protestáns lelkészeknek megadatott, hogy - hosszú századok után először - katolikus templomok oltárainál vagy szószékeiről hirdethettük az evangéliumot.
Katolikus testvéreink örömmel nyugtázták, hogy jóval több dolog köt össze bennünket, mint ami elválaszt.
Híveink tanulták egymás egyházának énekeit, a béke jelével köszöntöttük az ökumenikus imaheti alkalmakon testvérként egymást.
Napjainkban, amikor az egyházak egységtörekvését illetően is többféle, egymásnak ellentmondó nézet hallatszik egyházunkban, jó megtapasztalnunk azt, hogy sokaknak van igénye a keresztyének felekezeti határokon túlmutató közösségére. Együtt dicsőíteni Istent, együtt imádkozni, együtt megvallani az ősi hitvallások szerint hitünket, együtt kimondani azt, hogy Krisztusban nem lehetünk egymásnak ellenségei, csak testvérei - napjaink megosztottsága közepette példamutató és előremutató tett. Lehetnek a dogmatikai, a liturgiai, az egyházszervezeti vonatkozásban igen szembetűnő ellentétek, lehetnek köreinket sértő kinyilatkoztatások és megnyilatkozások, Urunk azonban továbbra is azt üzeni, ezért fohászkodik, hogy az övéi mindnyájan egyek legyenek. Ezt a krisztusi akaratot sem teológiai okoskodás, sem magas mércét követelő kegyességi gyakorlat nem írhatja felül, nem másíthatja meg. Az Egerben élő keresztyének számára húsz éve már Krisztus készít lelki megtöltekezést adó, az embertárs, a testvér felé őszinte szándékkal elinduló, áldásként számon tartott alkalmakat.
k.zs.