Az ákombákomok, szabályok és kivételek, kötelező olvasmányok világának édeskés íze ül a szád sarkára. A padlás sötét zugaiban porosan meglapuló könyvek és füzetek sok-sok órára emlékeznek. Dokumentálják az éveket, a személyiség változását, az írásképet, elfeledett leckéket, jókedvűen megoldott házi feladatokat. A széles folyosó egyik végétől a másikig, az elmosódó kockás csempék ismétlődő ritmusa egyetlen rohanássá sűríti ezeket az éveket.

Valahogy nem az első könnyedén elolvasott szó, összerakott mondat vagy az örömteli ötös feleletek diadala és a tanárok kristálytiszta magyarázata marad meg bennünk örökkön-örökké. Hanem a mindent tudó összekacsintások, ellógott fejtágítások, megmagyarázott bizonyítványok, falazások, abbamaradni nem akaró beszélgetések, melyek álmaink kiüresedett ablakain beköszönnek. Az a múlt, ami a másik nélkül már elveszett. Ő az, aki hitelesíti, te sem hiányoztál, a kópéságért nem kellett a szomszédba menned, emlékszem rád.

Talán a nyarak, a táborok az ilyen örök emlékek, relikviák gyűjteményébe kerülnek. A fiatalok önfeledt élményeinek a vándortarisznyába rakosgatásához próbáltunk ezen a nyáron is a magunk módján hozzájárulni. Olyan témát ajánlottunk a számukra, amivel még éppen csak ismerkedhettek eddigi életükben. Hiszen a hősiesség, a hőssé válás egy védett közegben, mondhatni búra alatt, a kiterjedt család, a pedagógusok és a faluközösség szeme előtt történt. A talpon maradáshoz, a változó világ kihívásaival megküzdeni szinte egy hős fegyvertárára van szükség.

Küzdünk a pozíciónkért a munkahelyen, az iskolában, a gyülekezetben. Küzdünk, hogy elnyerjük a másik ember szívét, barátságát, szeretetét. Emlékezzünk vissza, hogy Jézus tanítványai is vitatkoztak, ki a nagyobb közöttük. Sőt még azt is szívesen eldöntötték volna, hogy Jézus uralmakor ki üljön jobb ill. balkeze felől. Vajon mi hogyan vívjuk meg ezeket a csatákat?

Vajon hősei vagy elesettjei vagyunk a hétköznapjainknak? Honnan tanuljuk a hősiességet? A hollywoodi akcióhősök legyőzhetetlensége és vakmerősége a minta előttünk, vagy vannak kedves bibliai alakjaink, akikre felnézünk hitük és életük példáját követve?

Ezeken a kérdéseken gondolkozva alakult ki a nyári táborozási tervünk. Az együtt töltött hetünknek a Hősök a Bibliában nevet adtuk. Augusztus első öt napját Jósvafőn töltöttük, 21 telkibányai és 7 helyben lakó vagy itt nyaraló fiatallal. A program kialakításában és lebonyolításában, valamint a jó hangulat megteremtésben Bereczky Béla iskolaigazgató és felesége Valika, valamint Mező Arnold helyi lelkipásztor és élete párja Anita messzemenőkig segítették munkánkat.

A délelőttöket a test és a lélek harmóniájának szenteltük. A napot mindig a patak mentén történő futással indítottuk, majd megreggeliztünk. Ezt követte az énektanulás és az aktuális bibliai hőssel való megismerkedés. Így hangzott el Mózes, Józsué, Sámson és Dávid egy-egy kiemelt hőstette. Majd kiscsoportos megbeszélést tartottunk, ahol a tanítás igazságai felett vitatkoztunk és a saját, tábori életünk gondjait beszéltük meg.

A délutánok a nyaralás önfeledtségét hozták el mindenki számára. Felszereltük a tábort a magunkkal hozott eszközökkel, amelyek ezt a remek adottságú helyet még komfortosabbá és színesebbé tették. A közös időtöltést így szolgálták a pingpongasztal, darts, csocsó, tollas, frízbe, focilabda valamint Activiti, Logos, Marco Polo, Ország, város társasjátékok. Akiknek éppen nem a sporthoz volt kedvük azok elkalandozhattak a kézművesség rejtelmeiben. Üveg-, vászon- és papírtégla-festésre, gyöngyfűzésre, fonásra volt lehetőség.

A tábort a saját képünkre próbáltuk formálni. Hatalmas vásznakat feszítettünk ki a szabad tereken a fák között, amelyeken a tábor neve és a történetekben felbukkanó bibliai szereplők jelentek meg színes formában. A szálláshely fedett verandáját végigtapétáztuk írható felületeket kialakítva. Itt kapott helyet az Üzenőfal, amin a gyermekek és a felnőttek bátran elmondhatták problémájukat, véleményüket. Nagy becsben volt tartva a hősök fala, amire szavazás útján lehetett felkerülni. Minden este a táborlakók voksaikat leadva megszavazták a nap hősét, aki a dicsőségen túl jutalomban is részesült. Olvasható volt még itt a napi program, étrend, baleseti statisztika, házirend, tippek az idő kellemes eltöltéséhez. Különös figyelmet kapott a Hőstetteim lajstroma, ebből személyre szabottan tudhatták meg a kis hősök a táborvezetők véleményét ténykedésükről és a javaslatokat a továbbiakhoz.

A tartalmas időtöltéshez hozzájárultak a túrák, amelyeket a helyi lelkipásztor és a gyülekezet szervezett számunkra. Így vettünk részt egy szellemekkel és éjjeli manókkal tarkított éjszakai kalandtúrán a környező erdőben. Megcsodálhattuk a Jósvafői Cseppkőbarlangot, ahol az Óriások terme fiatalok és idősek számára egyaránt lélegzetelállító volt. Egy délutáni séta keretében meglátogattuk Magyarország legkisebb faluját, Tornakápolnát, amelyet nagyszabású számháborúban foglaltunk el.

Ezenkívül a gyermekek nyáron sem felejthetik el, hogy ők a telkibányai ökoiskolának a diákjai. Így a fenntarthatóságra való nevelés most is érvényesült. Palackzsugorító készülékkel a felhalmozódott műanyag üvegeket újrahasznosíthatóvá tettük. A tábor területén pedig csatárláncba fejlődve minden elszórt szemétnek hadat üzentünk. A gyakorlati nevelés mellett részesei lehettünk Szablyár Péter idegenvezetésének, valamint a Föld alatti Magyarország című előadásának.

Hosszan lehetne sorolni az élményeket, és eseményeket a tábor életéből. Beszélhetnénk a helyi gyülekezet kedvességéről, ahogyan megvendégelték a tábor lakóit bográcsgulyással. Aztán a hétpróbáról, ahol vízibombával, malomkővel, gyertyalánggal kellett szembenézniük a bátor és kevésbé merész táborlakóknak. Időközben születésnapi zsúrt is tartottunk, hiszen az egyik táborozó ekkor töltötte be a 11. életévét.

A tábor zárásaként vasárnap mi szolgáltunk a jósvafői gyülekezett istentiszteletén. A fiatalok hálájuk jeléül a táborban tanult énekeket adták elő a jelenlévőknek. Kicsit szomorúan engedtük el a tábor kilincsét, a gyermekeket, a hangulatot. Még sokáig emlékezni fogunk a csordogáló patakokra, vízikerekekre, ahol a lábunkat lógattuk, és a fiatalok tiszta nevetésére, akik ezen a nyáron hősök lettek, Krisztus katonái. „ ...aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok; és aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája." /Mk 10: 43b-44/

Szalay László Pál

lelkipásztor